Rekord rekord hátán

Rekordot döntött tavaly a háztartások értékpapír-állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly év végén már 8500 milliárd forint volt a kisbefektetők értékpapírszámláin, 9,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az állampapír volt a legnépszerűbb értékpapír tavaly, a háztartásoknál lévő állomány az év végére 4178 milliárd forintra hízott, döntően az 1027,6 milliárd forintnyi friss megtakarításnak köszönhetően. Hosszú éveken át a befektetési alapok számítottak a legkedveltebb lakossági értékpapírnak, 2016-ban viszont az állampapír átvette a vezetést. A háttérben az áll, hogy a lakossági állampapírok kamata lényegesen magasabb, mint amennyit a bankbetétek vagy az alacsony kockázatú befektetési alapok fizetnek. A háztartások olyan gyors ütemben vásárolják az állampapírt, hogy tavaly év végén az államadósság 16 százalékát már ők finanszírozták.

Az idén pedig még tovább nőhet a háztartások részesedése a teljes állampapír-állományon belül, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ugyanis pénteken arról számolt be: most januárban csúcsot döntött a lakossági papírok értékesítése. Összesen 346 milliárd forint volt a nettó értékesítés, vagyis ennyivel több állampapírt adtak el annál, ami lejárt. A legkapósabb az egyéves Kamatozó Kincstárjegy volt, amelyből 169 milliárd forint volt a nettó eladás, de a Féléves Kincstárjegy állománya is nőtt 87 milliárd forinttal, az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvényből pedig 82 milliárd forintnyi fogyott. A jól sikerült hónap után az ÁKK egyébként úgy döntött, csökkenti a lakossági állampapírok kamatát, a Féléves Kincstárjegyét 50, a többi állampapírét 25 bázisponttal, vagyis mától a Féléves Kincstárjegy kamata már csak 1,5, a Kamatozó Kincstárjegyé pedig 2 százalékos.

A kisbefektetők az államon kívül más szektort nem szívesen hiteleznek. Hiába élénkült meg a jelzáloglevél-piac új szereplők – például az Erste – belépésével, a háztartások jelzáloglevél-állománya minimális maradt. Az is igaz persze, hogy a frissen kibocsátott jelzáloglevelek kamata meg sem közelíti a lakossági állampapírokét. Nem kelendő a banki és a vállalati kötvény sem. A bankok – a betétekhez hasonlóan – a kötvényes hitelezőket sem kényeztetik el magas kamatokkal, a vállalati hitelpapíroktól pedig a brókerbotrányok óta valószínűleg tartanak a kisbefektetők.

A legtöbbet részvényekkel lehetett keresni tavaly. A több mint 30 százalékot emelkedő pesti tőzsdétől azonban sokan megijedtek, szinte egész évben dobálták el a részvényeiket. Összesen 66,8 milliárd forintnyi papírtól szabadultak meg 2016-ban, ebből 43,5 milliárd forint banki részvény volt, holott az OTP árfolyama az év során 40 százalékot emelkedett. A bent maradók még sokat kerestek, összesen 87,6 milliárdnyi árfolyamnyereség keletkezett az állományon. A háztartásoknak egyébként a hatalmas hozam miatt az év végén már 339,4 milliárd forintjuk volt magyar tőzsdei részvényekben, ami négy és fél éves csúcs.

A lakosságnak az év végén a 2015. decemberinél 55 milliárddal kevesebb, 3826 milliárd forintja volt befektetési alapokban. Hiába termeltek ugyanis az alapok hozamot az év folyamán, a kisbefektetők csaknem 130 milliárdot kivontak a konstrukciókból.