Tavaly 29 milliárd forint kifizetése ellenében 12 konstrukcióból szállt ki az állam. Az idei terv még több szerződés kiváltásáról szól, még akkor is, ha arra jelenleg mindössze 5,34 milliárd forintnyi elkülönített keret van az idei költségvetésben. Az állami szerződő partnerek számára előnytelennek bizonyuló PPP-projektek kivásárlását előirányzó terv 2017-ben legalább 14 szerződés visszavásárlását foglalja magában, ami jelzi, hogy a keretet előre tudhatóan csak jelképes összeggel töltötték fel, de felülről nyitott. Utóbbiról a költségvetési törvény rendelkezik: eszerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptember 30-a után túllépheti az előirányzatot. Ez bizonyosan meg is történik majd, akárcsak tavaly, amikor menet közben emelkedett – vagyis többszöröződött meg – az eredeti összeg.
Az Emmi sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint a hajdani Oktatási Minisztérium az Universitas program keretében összesen 54 felsőoktatási PPP- (Public Private Partnership) projektre kötött húszéves futamidejű konstrukcióban szerződést, 18 felsőoktatási intézmény közreműködésével. Ezek közül a Semmelweis Egyetem Diákotthonának beruházása félbemaradt, a Szent István Egyetem gödöllői campusát leállították, a MOME Campus Tudásparkja állami beruházásban valósult meg 19,4 milliárd forintból, az Óbudai Egyetem volt Kandó kollégiumának beruházása kapcsán pedig a magánbefektető és az egyetem két éve megszüntette a bérleti és szolgáltatási szerződést.
A tavalyi kivásárlások után még 38 PPP-projekt üzemel, a szerződések szerint évente 22-24 milliárd forint, a futamidő végéig – a magáncégek által felvett devizaalapú árfolyamától függően – legalább 270 milliárd forint fizetési kötelezettséget róva az állami partnerre.
A 2002–2010 között speciális, magántőke bevonásával megvalósuló fejlesztésekről szóló megállapodásokat az esetek nagy részében túlárazottnak, a szereplői számára előnytelennek minősítették most, kimutatva, hogy a beruházási érték négy-ötszörösét fizeti ki az állami megrendelő a szerződéses partnereknek.
Ráadásul az üzemeltetés jellemzően 30 százalékkal drágább, mint ha saját kézbe vennék az intézmények – ez lehetett talán az utolsó érv amellett, hogy elkezdődjön a PPP-projektek visszavásárlása.
PPP-konstrukcióban eredetileg 9 diákotthon megépítése, 21 kollégiumi rekonstrukció és 24 oktatás-kutatási infrastruktúra-fejlesztési projekt szerepelt. Az idén visszavenni tervezett projektekről már megkezdődtek a tárgyalások. Aranyszabály, hogy a szerződésből kiszállni csak annál olcsóbban lehet, mint amennyi a futamidő végéig kifizetendő díj. Ahol erről nem sikerül megállapodni, ott nem szüntetik meg az ingatlan bérleti és üzemeltetési szerződését. A tárgyalások első körének résztvevői a finanszírozási problémákkal küzdő, intézményi átalakítással érintett felsőoktatási intézmények voltak. A sorrendet emellett az elérhető megtakarítás nagyságrendje határozza meg.
