BUX 41,810.42
-2.72%
BUMIX 3,892.83
-0.95%
CETOP20 1,992.73
0.00%
OTP 9,772
-5.08%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-0.55%
-0.80%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,610
+0.62%
RABA 1,135
-2.58%
-3.88%
-1.91%
0.00%
-2.29%
OPUS 183.4
-1.71%
-7.76%
-0.75%
0.00%
+0.20%
OTT1 149.2
0.00%
-0.49%
MOL 2,790
-2.86%
-4.64%
ALTEO 2,360
-0.84%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,710
-3.93%
+0.69%
-1.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.43%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-3.69%
-1.13%
-8.13%
0.00%
-2.48%
-3.00%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+0.43%
NAP 1,186
-1.98%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Századvég: 8 év alatt nagyobbat nőnek a bérek, mint 40 év alatt emelkedtek

A magyar gazdaság 2017-ben 3,6, míg 2018-ban 3,4 százalékkal bővülhet a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint. Bizonyos feltételek teljesülése esetén azonban a gazdasági növekedés ennél magasabb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet.

A magyar gazdaság a 2016-os 2 százalékos növekedés után 2017-ben és 2018-ban is ennél jelentősebb bővülést érhet el a Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Ennek mértéke idén 3,6, jövőre 3,4 százalékos lehet, a növekedés motorja idén és jövőre is a fogyasztás, valamint a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) vezethető vissza – véli a kutatócég.

Szemben a válság előtti időszakkal, a fogyasztás bővülése nem a lakosság aránytalan eladósodásából ered. A bérek jelentős, a Gazdaságkutató becslése szerint átlagosan 10 százalék feletti növekedéséhez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15, illetve 25, valamint jövő évi 8, illetve 12 százalékos növelése, valamint a munkát terhelő járulékok idei 5, illetve jövő évi 2 vagy 2,5 százalékpontos csökkentése. Így a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet. Ez azt is jelenti, hogy míg az 1970 és 2010 közötti időszakban – 40 év alatt – a nettó reálbér 28 százalékkal nőtt Magyarországon, addig 2010 és 2018 között, 8 év alatt reálértelemben várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, figyelembe véve a családi adókedvezmény bevezetését is.

A beruházások tavalyi visszaesése után 2017-re és 2018-ra is bővülést várunk. Ezt egyrészt az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása, másrészt pedig a társasági adó kulcsának csökkentése okozza. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az export volumene az idén 5,1, míg jövőre 5,8 százalékkal növekedhet. Ezt meghaladó mértékben, 5,7, illetve 6,3 százalékkal növekedhet az import. Amint látható, a nettó export várhatóan sem idén, sem jövőre nem tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mivel a belső kereslet bővülése magasabb behozatalt indukál.

A gazdaságkutató az előző előrejelzése óta beérkezett adatok nyomán felfelé módosította az inflációra vonatkozó prognózisát. Bár az infláció februárban már majdnem elérte a jegybank 3 százalékos inflációs célját, ehhez azonban az üzemanyagárak alacsony bázisidőszaki értéke járult hozzá jelentős mértékben. Összességében 2017-ben 2,5 százalékos, de a 2 százalékos szintet egész évben meghaladó, míg 2018-ban 2,9 százalékos inflációt várunk. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank – hasonlóan az Európai Központi Bankhoz – 2017-ben nem változtat az alapkamat szintjén. Ezzel szemben a Fed már több lépésben emelte az amerikai alapkamat szintjét, és ez a tendencia folytatódik is. 2018-tól a növekvő infláció és a külföldi jegybankok kamatemelései miatt már lehet, hogy szigorításra kényszerülhet a hazai jegybank is. Ennek kapcsán meghatározó az EKB monetáris politikája. A Gazdaságkutató várakozásai szerint azonban az esetleges kamatemelések ellenére az alapkamat szintje továbbra is alacsony maradhat.

A társasági adó, valamint a munkát terhelő járulékok csökkentésére a kedvező költségvetési helyzet teremtette meg a fedezetet: bár az első két hónap költségvetési adatai kedvezően alakultak, de az intézkedések költségvetési hatásainak pontos értékelésére még várni kell – írja a Századvég. Így további lazításról még korai beszélni, hiszen továbbra is fontos cél a szigorú költségvetési politika fenntartása, tehát a 3 százalék alatti deficit elérése, és a GDP-arányos államadósság csökkentése. A Gazdaságkutató becslése szerint, figyelembe véve a felsorolt gazdaságpolitikai intézkedéseket, illetve a tavaly év végére előrehozott kiadásokat, idén az ESA módszertan szerinti GDP-arányos deficit 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék lehet. Mivel azonban a 2018-as költségvetés még nem ismert, ezért az erre vonatkozó becslést is meglehetősen nagy bizonytalanság veszi körül.

A Századvég makrogazdasági előrejelzését egyaránt övezik pozitív és negatív kockázati tényezők. A gazdaságkutató várakozásai szerint a növekedés a vártnál nagyobb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet, míg egy kedvezőtlenebb pálya esetében (például kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény, vagy a vártnál magasabb olajárak miatt) az előrejelzettnél szerényebben alakulhat. Az alappályánál kedvezőbb növekedéshez hozzájárulhatnak például a következő tényezők:

–A fogyasztáshoz kapcsolódó belső kínálat felfutása és az importhatás csökkenése. Ezt támogathatja, ha a magyar háztartások a korábban vártnál nagyobb arányban vásárolnak magyar termékeket és szolgáltatásokat;

–A kormányzati beruházások kedvező alakulása: amennyiben a jelentős, és a gazdaság működése szempontjából is fontos kormányzati fejlesztések (például útépítések, metrófelújítás) gyorsabban haladnak, az szintén növelheti a gazdaság teljesítményét;

–Az állami alkalmazottak fizetésének vártnál nagyobb növelése: ez magasabb fogyasztást eredményezhet.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek