A hitelezők szakértői hamarosan visszatérnek Athénba, hogy kidolgozzák a végső egyezséget, így a 86 milliárd eurós harmadik mentőcsomag második felülvizsgálatának várható sikeres lezárulása után minden bizonnyal belátható időn belül átutalják Görögországnak azt a bő hatmilliárd eurót, amelyből aztán júliusban eleget tehet esedékes törlesztési kötelezettségének. Ezt jelentette be a valutaövezeti pénzügyminiszterek pénteki máltai ülésén a holland Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke és Pierre Moscovici pénzügyi biztos.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: AFP[/caption]
A hosszú, feszült és az utolsó pillanatig tartó egyezkedések nyomán Görögország 2019-ben nyugdíj-, 2020-ban adóreformot valósít meg, a nemzeti össztermék (GDP) két százalékára, azaz 3,6 milliárd euróra rúgó megszorítócsomagot iktat törvénybe. A kamatfizetések nélkül számított, elsődleges költségvetési egyenlegben a 3,5 százalékát elérő többletet halmoznak fel már jövőre, és ezt a szintet tartják középtávon. Ettől remélik az európaiak, hogy az adósságpálya fenntarthatóbbá válik, s a mai becsléseknél kevésbé kell mérsékelni a jelenleg a GDP 180 százaléka körül járó terhet. De készek megfontolni egy ilyen segítséget is, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak akkor száll be a finanszírozásba, ha az európaiak ténylegesen hajlandónak mutatkoznak az kezelésére. A pénzügyi szervezet februárban mutatta ki, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, s 2030 után akár a GDP 300 százalékáig felduzzadhat. Az Athén által vállalt reformok nyomán azonban keletkezhet fiskális mozgástér a gazdaság élénkítésére és a szociális helyzet javítására.
Ez az ígéret meg a fenyegető válság befolyásolta Alekszisz Ciprasz baloldali kormányát, hogy belemenjen a nagyon kemény s vélhetően társadalmi ellenállásba ütköző megszorításokba. Átalakítják 2019-ben az unió egyik legbőkezűbb, a GDP 11 százalékát képviselő nyugdíjrendszerét, amelyben az ellátottak csaknem fele havi 660 eurót kap kézhez. A kurtítás egyénenként 7–30 százalékkal alacsonyabb járadékot vetít előre, de a legalacsonyabb nyugdíjak akár emelkedhetnek is. A következő évben, de a 2019-es választási év jövedelmeire vetítve tágítják az unió egyik legszűkebb adóbázisát – a görögök fele nem fizet adót, szemben a 92 százalékos uniós átlaggal –, azaz a 8600 eurós adómentes éves határt legalább 7000 vagy akár 6000 euróra viszik le a családi helyzettől függően. Mindez érinti a viszonylag alacsonyabb nyugdíjakat is, így 1,3-1,4 millió ember kerül be az adózók körébe.
Tavalyra 3 százalékos, a tervezett hatszorosát elérő elsődleges egyenleget mutat ki az Európai Bizottság a görög költségvetésben, idén ez 1,75, jövőre 3,5 százalék lehet. A hatékonyabb adóbeszedés és a beruházások lefaragása nyomán kialakult, múlt évi jó fiskális eredmény következtében azonban a negyedik negyedévben újra visszaesett a görög gazdaság, amelynek nyilván növekednie kéne a nagy adósság ledolgozása végett is. A 23,5 százalékra ugrott fel, miközben a megszorítás szótól is irtózó görögök a várható fejleményekre készülve 1,5 milliárd eurót vontak ki a bankokból az elmúlt hónapokban.
