Bizakodó hangulatban zárult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülésszaka, s nemcsak a világgazdaság rövid távú kilátásait, hanem az új amerikai kormányzat törekvéseit illetően is, hiszen nem a vitát, hanem az együttműködési szándékot helyezték előtérbe a résztvevők.
Erre utalt, hogy az IMF kormányzótanácsát irányító, 24 tagország küldötteiből álló Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság közleményéből az utóbbi évek gyakorlatától eltérően kimaradt ugyan az utalás a protekcionizmus minden formája elleni fellépésre, de az amerikai, a brit, a német, az orosz és a kínai pénzügyminisztert is tagjai közé soroló testület elnöke, a mexikói Agustín Carstens ezt úgy értelmezte: senki sem akar több kereskedelmi elzárkózó intézkedést, mindenki egyetért a világgazdaság növekedési lendületének fenntartásában.
Hozzátette: a miniszterek egyetértettek abban, hogy a a pénzügyi integráció és a technológiai fejlődés széles társadalmi rétegek számára előnyös, hozzájárul a jólét emelkedéséhez és a szegénység csökkentéséhez. Az utóbbi tíz év lassú gazdasági növekedése aggodalmakat keltett azokban, akik ebből a kedvező folyamatból kimaradtak. A gazdaságoknak róluk is gondoskodniuk kell.
A hangulatváltozásért sokat tett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter is, aki arról beszélt az IMF-ülés nagyközönsége előtt, hogy kész minden olyan országgal együttműködni és kereskedni, amely hisz a piaci alapú versenyben. Vagyis az Amerika elsődlegességét hangoztató elnöki jelszóból nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy akkor a világgazdaság másodlagos volna. Ha az Egyesült Államok gazdasága gyorsabb iramban növekszik, az jó a világnak is.
[caption id="" align="alignleft" width="690"]
Christine Lagarde, az IMF elnöke és Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter sem a vitát, hanem az együttműködést helyezte előtéerbe. Fotó: AFP[/caption]Az IMF-nek az amerikai bővülésre adott előrejelzését kissé borúlátónak minősítette Mnuchin, aki szerint a háromszázalékos iram elérhető, például a főbb vonalaiban szerdán ismertetendő adóreform révén, amely mérsékelné a társasági és személyi jövedelemadókat, s egyszerűsítené az egész rendszert.
Lobbi
Washington Nagy-Britannia helyett először mégis inkább az Európai Unióval kötne szabadkereskedelmi megállapodást, noha Donald Trump amerikai elnök nemrégiben azt ígérte, hogy London lesz „a sor elején” – írta a The Times. A lap washingtoni és berlini forrásainak egybehangzó beszámolói szerint Angela Merkel német kancellár legutóbbi washingtoni látogatásán győzte meg erről Trumpot. Ennek alapján akár a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások is újrakezdődhetnek. VG
