„A jövő bizonytalanságokkal terhes” – mondta Varga Dénes az alábbi példával szemléltetve: „arra gondolva, hogy az unióval esetleg vitánk támad, az sem elképzelhetetlen, hogy a támogatások folyósítása lelassul. Ha ez megtörténik, akkor olyan hatást kelthetne, mintha a támogatásokat csökkentették volna, mivel időarányosan kevesebb pénz jönne – vélekedett a szakember, aki szerint abban az esetben, ha az unió támogatásokban jelentkező éves ütemeltérések nem segítik a magyar gazdaság növekedését, akkor a magyar gazdaság önerőből nem lenne képes a 3 százalék feletti gazdasági növekedésre. Hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a kormány az építőipar stabilizálásával csökkenteni kívánja a nemzetközi függetlenséget és stabilizálni akarja a gazdaságot.
”A Budapesten kiadott építési engedélyek 2018 első, különösen a második félében fog megvalósulni. Borzasztó nagy regionális különbségek vannak„ – mondta Varga, kiemelve, hogy érdemes a számokat is a statisztikák mögé látni: Nógrád megyében példéul 400 százalékos növekedés volt az elkészült lakások számában, ez azonban csak 4 lakást jelent, mivel a bázis 1 volt. A kutatásvezető kiemelte, a 2000 és 2009 közötti konjunktúrához képest a mostani lakáspiaci fellendülés rövidebb és kevésbé intenzív lesz.
Ugyanakkor véleméyne szerint a bizonytalanságot a bérek emelkedése, a garantált bérminimum és a emelése is csökkenti. ”Ezzel azt a szintet lehet elérni például egy kétgyermekes, garantált bérminimumot kereső családban, hogy szabadon elkölthető keletkezen. Egy következő béremelésnél ez a vagyon tovább emelkedne. Ha ez bekövetkezne, akkor a példaként említett család például már felvehetne egy bizonyos típusú lakáshitelt, így bekapcsolódva az ingatlanpiacba„ – vélekedett.
