BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

FinTech: több a kérdés, mint a válasz

A FinTech kapcsán ma talán több a kérdés, mint a válasz – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős helyettes államtitkára a Fókuszban a FinTech című szakmai konferencián. A szakember szerint nem kérdés, hogy az elkerülhetetlen digitalizáció, ám a szabályozói oldal amúgy is óvatos. Különösen így van ez a pénzügyi szektor esetében, hiszen a pénzügyi szektor veszélyes üzem, ám a digitalizáció kapcsán – gondoljunk csak a múlt heti zsarolóvírus támadásra – még komolyabbak ezek a kockázatok.

A dilemma az, hogy olyan szabályozást lehessen megalkotni erre a speciális területre, hogy az ne gördítsen szükségtelen és túl nehezen áthidalható akadályokat a pénzügyi szektor ezen új szereplőivel szemben, ám a kedvezmények ne szorítsák háttérbe azokat a prudenciuális és fogyasztóvédelmi eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során a pénzügyi szektorban megvalósítottak. Balogh László elismerte: a szabályozó dolga nehéz a biztonság maximalizálására való törekvéseket és az innováció támogatását együtt érvényre juttatni – még akkor is, ha számos FinTech vállalkozás épp az ügyfélszolgálat és -panaszkezelés terén dolgoz ki új megoldásokat. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az innováció, a versenyképesség erősítése kiemelt kormányzati szándék, s a pénzügyi tudatosság erősítése is fontos a kabinet számára.

A szakember szerint a szabályozói elvárás az, hogy az új fejlesztések gyorsan, olcsón hatékonyan segítsék a pénzügyi szolgáltatások elterjedését. Ezek a fejlesztések lehetnek belső változások, ahol a meglévő pénzügyi szolgáltatók fejlesztenek saját kútfőből, már csak azért is, mert a külső nyomás erősödik a pénzügyi intézményekre, akiknek erre válaszolniuk kell. Az elmúlt két év alatt Európában 13 milliárd dollárt fektettek a befektetők a FinTech cégekbe, s a PwC kimutatásai szerint 5 éven belül a FinTech szektor befektetéseinek értéke elérheti a 150 milliárd dollárt. Balogh László szerint ténykérdés, hogy a pénzügyi innovációk döntő része ma nem tud a pénzügyi szolgáltatók nélkül működni, ezért a fejlesztők és a pénzügyi szolgáltatók szorosan egymásra vannak utalva.

Az NGM szakembere szerint az Európai Bizottság a napokban adta ki a „Versenyképesebb és innovativabb pénzügyi szektorért” című memorandumot, amelyben először lett nagyon pontosan leírva az, hogy függetlenül attól, hogy milyen csatornán keresztül zajlik a pénzügyi szolgáltatás, attól még a szolgáltatás pénzügyi szolgáltatás, s így valamennyi, a területen érvényes prudenciális szabályozásnak érvényesnek kell lennie a FinTech szolgáltatásokra. A Bizottság ugyanakkor tisztűában van azzal, hogy a sok korábbi hagyományos prudenciális, felügyeleti előírás a modern, pénzügyi környezetben nem tudnak érvényesülni. A kihívás az, hogy ezen új szolgáltatások esetében milyen módon biztosítsuk az ügyfelek és adataik védelmét. Ha például egy mobilos applikáció révén egyetlen gombnyomással lehet hitelt felvenni, nem várhatjuk el, hogy a technológiával találkozó felhasználó mindegyike az átlagosnál tudatosabb pénzügyi felhasználó legyen. A kérdés tehát, hogy félreértékesítés (misseling) vagy csalás esetén milyen panaszkezelési előírásokat fogalmaz majd meg a szabályozó a szolgáltatást nyújtó FinTech szolgáltató számára: előírja-e a 24 órás call center szolgáltatás meglétét, illetve pontosan le legyen-e szabályozva a panaszkezelés menete, valamint az adott szolgáltatót mely szervezetek és milyen módon felügyelhetik, ellenőrizhetik, szankcionálhatják.

Van egy társadalmi veszély is – hangsúlyozta Balogh László: a bankokkal szembeni bizalom gyenge, miközben az IT-szektor tagjainak elfogadottsága magas. A kérdés az, hogy az ebből a helyzetből adódó többletkockázatokat hogyan lehet kezelni – hiszen a nagyobb bizalom óvatlanabbá tehet, miközben a bankokkal szembeni ellenérzések zöme épp a túlszabályozottságból, a merevségből adódik.

Kapcsolódó cikkek