Deutsch Tamás, az MTK elnöke hangsúlyozta, hogy a rendszerváltozás óta 20-25 több szakosztályos sportegyesület, illetve 10-15 egy szakosztályos egyesület termeli a magyar sikereket – a különféle méretű egyesületek pedig egészen más gondokkal, problémákkal küszködnek. Ma Magyarországon 2,5-4 ezer sportegyesület van. A sportegyesület pedig itt gazdasági társaságokat, vállalkozásokat jelent. Deutsch szerint mindenképpen meg kell különböztetni a társasági formában működő, illetve nonprofit sportszervezeteket, ugyanis más szabályok vonatkoznak ezekre.
A magyar sportban nincs piramis rendszer – hangsúlyozta az MTK elnöke. Szerinte hiába csinálnak valamit nagyon sokan, attól még nem termelődnek ki a tehetségnek. „Nem tud valaki 16 évesen elkezdeni sportolni, hogy belőle Egerszegi Krisztina legyen” – érzékeltette a kiválasztás fontosságát Deutsch, hozzátéve, hogy rengeteg sportágban már 13 éves korban is világbajnokságokat szerveznek.
Mindenkinek tagdíjat kell fizetnie
A Ferencváros minden csapatsportban bajnok volt 1995-ben, majd egy évvel később csődbe ment – mondta Kubatov Gábor, az FTC elnöke. Az egyesületnek összesen 20 szakosztálya van. Elmondta: bevezették azt a szabályt, hogy éves költségvetést kell készítenie a különböző szakosztályoknak, likviditást kell kezelniük, mert nem szeretnék, hogy még egyszer előforduljon az, ami a vízilabda szakosztályukkal, amely elmondása szerint több egymást követő évben is csődbe ment, ezért lassan már nem tudtak milyen cégnevet kitalálni neki. Hat éve vezetem a Ferencvárost, az első évben tönkrement egy szakosztály, kosárlabda azóta sincs. „Ha valaki tönkreteszi a szakosztályát, nem indítjuk újra” – jelentette ki az elnök.
A Ferencvárosnál kötelező tagdíjfizetés van: mindenkinek fizetni kell. 3000 gyerek sportol, 1700 igazolt sportolójuk van. Kubatov kiemelte, hogy a tagdíjfizetés mellett szociális rendszer is működik – az Albert Alapítvány mindent áll, ami a sportoláshoz szükséges, ha az érintett családnál az egy főre eső kereset 86 ezer forint alá esik.
Továbbra is a labdarúgás a legnépszerűbb
„Mi populista módon építjük a klubunkat” – jelentette ki Kubatov Gábor. Elmondta, hogy kétévente végeznek közvélemény-kutatásokat, mérik, hogy mely sportágak a legnépszerűbbek Magyarországon. E szerint az első a futball 38 százalékkal, míg a második a kézilabda 27 százalékkal. Elmondta, hogy a labdarúgás érdekli leginkább az embereket, ebbe érdemes pénzt fektetni. Kubatov szerint ma Magyarországon többen néznek meg a televízióban egy Fradi–Újpest-mérkőzést, mint egy El Clásicót (Real Madird–Barcelona).
A nagyon erős brandeket vagy nagyon szeretik, vagy nagyon gyűlölik. „A Ferencvárosnak 1,7 millió követője van” – hangsúlyozta Kubatov. Egy sportklub szerinte az oktatásnak is a része. Egy szülő ma 6 percet foglalkozik a gyerekeivel – mondta egy felmérésére hivatkozva. Egy jó edző, egy jó pedagógus nagyon sokat jelent szerinte. Mindegy honnan származik valaki, az számít, hogy a pályán hogyan teljesít – emelte ki az FTC elnöke.
Egy másik kutatásra hivatkozva elmondta, hogy a gyerekek nagy része játékfüggő, ezért egy csatát meg kell nyerni a számítógépek ellen is – mondta Kubatov, hozzátéve, hogy olyan környezetet kell teremteni, ahová a szülő is szívesen viszi a gyerekét, aki pedig szeret oda járni sportolni.
Piaci alapon fenntarthatatlan a magyar sport
A labdarúgást el kell választani a többi sportágtól, azt nem lehet összevetni az egyéni sportágakkal sem – mondta Markovits László, a Vasas elnöke. Kijelentette, hogy a magyar sportot piaci alapon fenntartani nem lehet. „Ahhoz, hogy a magyar sport tudjon fejlődni, jelentős kormányzati vagy önkormányzati támogatás szükséges” – mondta a Vasas vezetője. Úgy véli, hogy ez a 10 milliós piac kicsi ahhoz, hogy fenntarthatóan piacról lehessen finanszírozni.
A magyar sporton belül a tagdíjak, amiket a szülők befizetnek, mesterségesen vannak alacsonyan tartva – jelentette ki. Ugyanis szavai szerint ezekből nem jön össze akkora összeg, hogy megtérüljön a gyerek sportolása a sportegyesület szempontjából.
Sántha Gergely, a Diósgyőr ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy különbséget kell tenni utánpótlás-, tömeg- és versenysport között. Elmondta, hogy kormány az elmúlt időszakban lehetővé tette, hogy minél többen részt tudjanak venni az utánpótlássportban, illetve a tömegsportban. Szerinte is javítani kell a nézőszámokon, ugyanis az, hogy például az NB I-ben egy adott térségben minden második héten van egy sportesemény, amire pár százan, néhány ezren kíváncsiak, az nagyon kevés.
