A vállalatvezetők 37,6 százaléka vár növekvő bevételeket a következő fél évre, felük stagnálásra számít, míg tizedük csökkenést vár. Az áremelkedést váró cégek átlagosan 9,6 százalékos emelkedésre, a csökkenést várók átlagosan 10,8 százalékos áresésre számítanak – a cégek perspektívájából nézve ez 2,7 százalékos inflációt jelez előre – derült ki a Századvég konjunktúra-indexének adataiból. A lakossági konjunktúrát vizsgálva, a fogyasztói bizalmi index átlaga -15,4, ami a Századvég elemzése szerint az enyhe csökkenés ellenére is illeszkedik a 2016-ban megfigyelt és 2017-re vázolt trendre.
Tavaly folyamatosan 60 százalék körül mozgott azok aránya, akik tapasztaltak áremelkedést, azonban idén márciusban már a lakosság több mint 70 százaléka érzékelt áremelkedést – mondta Vértesy, hozzátéve, hogy a súlyozott mértéke 3,3 százalékot mutat. A megkérdezettek a jövőt nézve is pesszimistábbak: a következő évben kétharmaduk számít számít árnövekedésre (átlagosan 11,5 százalékosra), 7,9 százalékuk pedig csökkenést vár – a súlyozott inflációs várakozás a következő 12 hónapra tehát 7,3 százalék. A pénzügyi magatartást vizsgálva Vértesy elmondta, hogy a lakosság főként a „saját bankjában” bízik, a bankoknál a legmagasabb, míg a legkisebb bizalmi indexet rendszerszinten mérték. A magyar lakosság kockázatkerülő, és az elmúlt évek brókerbotrányai sem tettek jók a brókereknek, amelynek a bizalmi indexe nagyban elmarad a többi intézménytől.
Szemléletmódosításra van szükség
A Tax Foundation rangsorára hivatkozva Kutasi Gábor egyetemi docens elmondta, hogy a 2016-os állapotok szerint Magyarország 23. az adózási rangsorban – a régiós országok valamennyivel előttünk állnak. A vállalati szektorban a GDP-hez mérten a növekvő megtakarításokból nem növekszik a beruházási hányad, azaz a vállalatok beruházási hajlandósága csökken a megtakarításaikhoz mérten, míg a háztartásoknál ez fordítva van, ott növekszik.
Kutasi Gábor szerint emiatt szemléletmódosításra lenne szükség: a háztartások felé kellene terelni a tőkét. Ugyanis miközben hosszú távú átlagban nőttek a jövedelmek, a munkabérként kifizetett hányad egyre csökken az összes nemzeti jövedelemhez viszonyítva. A háztartások bevétele ugyanakkor főleg a munkabérekből tevődik össze – mondta Kutasi. Szerinte mindezek alapján ezt a bérhányadot növelni kell a GDP-ben, az előállított tőkejövedelmek inkább a háztartásoknál kellene, hogy csoportosuljanak, szemben a vállalatokkal.
Az adóváltozások a fogyasztást erősíthetik
A Világgazdaság kérdésére Kutasi elmondta, hogy a jövő évi költségvetés és az adócsomag növekedést ösztönző adóváltoztatásokat tartalmaz. Hozzátette, hogy prognózisuk szerint tartható költségvetési hiány, a növekedést nézve ugyanakkor kisebb bővülésre számítanak a kormánynál – a Századvég márciusi prognózisa szerint 2017-ben 3,6, míg 2018-ban 3,4 százalékos lehet a növekedés. Az adópolitika egy eszköze ennek, az adóváltozások a mi előrejelzésünkbe úgy épülnek be, hogy azok fogyasztási oldalról is képesek a növekedést erősíteni – tette hozzá.
