Piacélénkítés lehúzó mellékhatásokkal

A megépült lakások száma 47 százalékkal, az építési engedélyeké és az egyszerű bejelentéseké pedig 89 százalékkal ugrott meg 2016 első negyedévéhez képest az idei első három hónapban – közölte a KSH. Az élénkülés látványos, de a nagy léptékű beruházások még csak most indulgatnak, egyelőre nem érték utol a kereslet növekedését. Budapesten ezért az előző negyedévinél 51 százalékkal kevesebb lakás, összesen 204 készült el. A vállalkozói és a magánerős lakásépítések aránya az utóbbiak irányába tolódott el: a természetes személyek által épített lakásoké 49 százalékról 58-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké viszont 50 százalékról 41 százalékra csökkent. Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45 százalékról 59 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48-ról 34 százalékra esett. Ez kedvező trend, és ha folytatódik, az a piaci alapon működő magánépítkezések beindulását jelenti – értékelte a számokat kérdésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, utalva a finanszírozási háttér erősödésére, arra, hogy a bankok ma már 4-6 százalékos kamatra is hajlandók a lakossági építkezésekhez hitelt nyújtani. A jövő évi költségvetésben a CSOK-ra elkülönített, 226 milliárd forintra emelt keret tovább erősítheti a keresletet és – a családi házat építőknek köszönhetően – az átlagos alapterület növekedését. Ez már most is megjelent a statisztikában, az új családi házak révén a használatba vett lakások átlagos alapterülete a korábbit 13 négyzetméterrel meghaladva 105 négyzetméterre nőtt.

Az áprilisig kiadott 9525 építési engedélynél legutóbb 2007-ben volt jobb első negyedéves adat, míg a 2061 megépült lakás 2012 óta a legjobb évkezdet, kezdenek beérni az elmúlt másfél évben kiadott építési engedélyek – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében. A kisebb városokban és a községekben nőtt legnagyobb mértékben az építési volumen, összességében 98, illetve 159 százalékkal. A saját használatra épített, illetve családi házas formában átadott nagyjából 1100 új lakás sokéves első negyedévi rekordot jelent.

A lakáspiaci élénkülést éppen a felpörgés mellékhatása foghatja vissza – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke –, ugyanis a fuvarozás és az építési anyagok olyan mértékben drágultak, ami már újratárgyalás alapjává teszi az egy éve rögzített, ma már vállalhatatlan kivitelezői árakat. Ez nemcsak egyes projektek csúszását és átárazását okozza, hanem a magánszemélyek körében sokakat elbizonytalaníthat, akár az építkezésről való lemondásra is késztethet már rövid távon is. A másik korlátozó tényező a kivitelezői hatékonyság, amely nem képes követni és kiszolgálni a hirtelen megugrott keresletet.

Erről azonban a közeljövőben még várhatóan nem a statisztikákban, csak az óvatos prognózisokban lehet majd olvasni, hiszen – mint arra Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is rámutatott – a nagyobb társasházi építkezések időigénye miatt idén a második fél évtől várható igazán látványos felfutás az átadások számában. A nagyobb beruházások előkészítésére viszont már csak pár hónap marad, ha az ideiglenesen, 2019 végéig bevezetett alacsony áfakulccsal akarnak számolni az építtetők.