A 2007-13 közötti időszak volt az első olyan fejlesztési ciklus, amiben teljes jogú uniós tagként vett részt Magyarország. A fejlesztési periódusra összesen 8700 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett, aminek az okos felhasználása azonban kihívás elé állította az országot. Hangsúlyozta, hogy ez az összeg nem ajándék. A fejlesztéspolitikát többször is átalakították: az első nagy revízió a 2010-es kormányváltáskor volt, amikor a fejlesztéspolitikai súlypontokat helyezték át, majd a 2013-14-ben az intézményrendszert tökéletesítették. Hozzátette, hogy a módosítások előtt a kifizetések átlagban heti 5,5 milliárd forintot tettek ki, a fejlesztési ciklus végén pedig már a heti 200 milliárd forintot is elérték.
A kohéziós politikával mindenki jól jár – mondta Vitályos, aki szerint ez nem csak az állam, hanem az egyén szintjén is mérhető. Elmondta, hogy a támogatások a közúti közlekedési balesetek számára is hatással vannak, hiszen a felére esett vissza a balesetek száma – ez főleg ott érhető tetten, azokban a régiókban, ahol jelentős közúti fejlesztések voltak. Emberekről embereknek kell szólnia a kommunikációnak – emelte ki az államtitkár. A kohéziós politikát illetően egy felmérésre hivatkozva elmondta: a megkérdezettek 88 százaléka szerint a fejlesztések jó hatással vannak az életükre.
Az összegzésnek akkor van értelme, ha nem csak vissza, hanem előre is tekintünk – mondta Vitályos, hozzátéve, hogy a kormány felhasználja ezeket a tapasztalatokat. Erről beszélt az államtitkár előtt videóüzenetében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa is, aki szerint kemény tárgyalásokra van kilátás a következő fejlesztési ciklust illetően.
Fontos szerepe volt az uniós forrásoknak
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra az uniós források – jelentette ki Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hozzátette, hogy ebben az időszakban 1000 forintnyi uniós forrásra 501 forint GDP-hatás jutott.
2010-ben, mikor átvettük a kormányzást, drámaian magas volt a drámaian magas volt az államadósság és drámaian magasak voltak a lakosság devizaadósságai is – mondta Rákossy, hangsúlyozva, hogy gazdasági csőd közeli állapotokat örököltek az előző kormánytól. Az államtitkár szerint míg az előző kormány a legnagyobb kihívásnak a forráskeret lehívását tekintette, addig a polgári kormány már a fenntartható növekedést és a versenyképesség további javítását jelölte meg fő célnak.
Beszélt arról is, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusnak fontos szerepe volt abban, hogy a fejlesztéseket az államháztartási hiány és az államadósság növekedése nélkül lehessen megvalósítani, miközben a munkahelyteremtést is támogatták. A gazdaságpolitika mai kérdései már nem a válságkezelésről szólnak – tette hozzá. Mint mondta, sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot, helyreállt a pénzügyi egyensúly, a kedvező államháztartási adatok mellett csökken az államadósság, és jelentősen csökkent az adósságban a devizaarány, amivel csökkent hazánk sérülékenysége.
2015-ben 3,1 százalékkal, tavaly 2 százalékkal nőtt a míg az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos gazdasgi növekedést várunk – mondta az államtitkár, aki szerint a növekedést a kedvező inflációs és munkaerőpiaci folyamatok is segítik. 26 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta, amely 4,4 százalékra csökkent – tette hozzá. Rákossy szerint az eredmények visszatükröződnek Magyarország külföldi megítélésében is, azokat már a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a hitelminősítők is elismerik – ehhez pedig az uniós források is hozzájárultak.
Az uniós források pozitív hatást gyakoroltak a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósulására, azaz a foglalkoztatás bővítésére – fogalmazott az államtitkár. Célunk úgy felhasználni az uniós forrásokat, hogy az egyszeri hatásokon túl hosszú távon is hatással legyen a gazdasági növekedésre. A magyar kormány célja az, hogy elősegítse felzárkózásunkat a legfejlettebb országokhoz – mondta.
Csak közösen sikerülhet
Úgy lehetünk sikeresek, ha együtt dolgozunk, ugyanis ha megosztottak vagyunk, nem lehetünk sikeresek – utalt az uniós római nyilatkozatára Michel Servoz, az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatóságának vezetője. A főigazgató hozzátette, hogy azért is fontos minél szorosabban együttműködni, mert a brexit után 27 tagállam marad az EU-ban. Szerinte az unió számos kihívással áll szemben, köztük a digitalizáció, az idősödő társadalmak, valamint a ipari motorizáció. Ezeket a kihívásokat fontos, hogy együtt kezeljük – tette hozzá. Az Európai Szociális Alap (ESZA) végrehajtási tapasztalatairól szólva elmondta, hogy sikeresen enyhítették a válság következményeit – az ESZA 9 millió embernek segített munkahelyet keresni.
Az ESZA magyarországi tevékenységeiről elmondta, hogy az két operatív programra épült: több mint 4 milliárd euró ment ezekre, amiből 5 millió ember részesült, több mint 400 ezer végzett el képzést ennek köszönhetően, és több mint 100 ezer új munkahely jött létre ennek köszönhetően 2007 és 2013 között. A jövőt illetően szerinte 3 fejlesztési pontra kell fókuszálni: az egyszerűsítés szükségességére (bürokratikus működés), a kondicionalitásra (pénzforrások mennyiségének változása), és a rugalmasságra (gazdasági válság, menekültek kérdése).
Célzottabb beruházásokra van szükség
A gazdasági válság miatt ez egy nehéz fejlesztési ciklus volt – jelentette ki Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese. Elmondta, hogy voltak olyan régiók, amelyeket jobban érintettek a fejlesztések, és a beruházások önmagukban nem elégségesek. Fontos, hogy célzottabbá tegyük a beruházásokat, és nagyon örülök, hogy Magyarországon ebbe az irányba haladnak a dolgok – tette hozzá. Szerinte az is nagyon fontos, hogy konkrét projekteket mutassanak az embereknek, és javítani kell a kommunikációt is.
