300 ezer forint felett a magyarok átlagkeresete

2017. január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 287 100 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint). A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9200, illetve 8600 forint.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 191 000 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 198 800 forintra becsülhető. Az átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 11,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 12,1 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 11,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése

A mérsékelt inflációnak is köszönhetően 52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám így stabilan, hónapok óta meghaladja a 2 millió főt – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás – fogalmazott a tárcavezető.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, amely éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedést láthatunk idén. Az erősödő belső keresletnek következményeként az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,2 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja. Véleményünk szerint idén a magyar GDP 3,7 százalékkal bővülhet – szögezi le az elemző.

A 2017-es év első 4 hónapjában tapasztalt 11,9 százalékos bérnövekmény alapján kijelenhető, hogy valóban két számjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is – véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője, aki egyben kétségeit is megfogalmazta. A legfontosabb ezek közül, hogy mikor láthatjuk ezt inflációs nyomásban lecsapódni. Továbbra sem tudhatjuk, hogy vajon a magas számok mögött mekkora arányban áll valós bérnövekmény és mekkora a gazdaság fehéredéséből származó hatás, vagyis a pusztán statisztikai alapú növekmény. Ez utóbbi ugyanis nem feltétlenül jelenik meg az elkölthető jövedelem növekedésében, magyarázatot szolgáltatva ezzel a fogyasztás gyorsulásának elmaradására – jelentette ki Virovácz .