Az első negyedévben a megyék között önmagához képest Somogy teljesített a legjobban, ugyanis az előző év azonos időszakához képest 28,8 százalékkal növelte ipari exportjának volumenét, ami a legjobb teljesítmény volt a megyék közt, 172 milliárd forintos értéke azonban csak a középmezőnyre elég. Az ipari értékét nézve az idei első három hónapban Győr-Moson-Sopron végzett az élen 781,5 milliárd forinttal – ez a teljes ipari kivitel majdnem 15 százaléka volt. A megyei székhelyű ipar exportjának dobogójára Budapest (770 milliárd forint) és Fejér (492 milliárd forint) fért még fel 2017 első három hónapjában a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások adatai alapján.
A régiókat nézve Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország súlya nagyságrendileg megegyezik, mindhárom régió ipari exportja közel 1100 milliárd forint volt az első negyedévben, 5-7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ez a három régió adja a teljes magyar ipari export (5258,6 milliárd forint) majdnem kétharmadát. A külkereskedelmi termékforgalom az első negyedévben ennél nagyobb volt, összesen 7824,5 milliárd forintot tett ki. Az eltérés egyik legfőbb oka, hogy utóbbi tartalmazza a kisebb cégek és más gazdasági ágak (például a mezőgazdaság) kivitelét is.
A legkevesebbet exportáló régió továbbra is a Dél-Dunántúl, ahonnan az első negyedévben 247 milliárd forint értékben szállítottak külföldre. A megyéket nézve Zala súlya a legkisebb, ipari kivitele mindössze 25 milliárd forintot tett ki, és a megyék közt egyedüliként tavaly egész évben sem tudta elérni a 100 milliárdos határt. A Dél-Dunántúlt a Dél-Alföld régió követi 508 milliárdos exporttal, még úgy is, hogy Bács-Kiskun megye – főleg a Mercedesnek köszönhetően – a maga közel 400 milliárdos ipari kivitelével az erősebb megyék közé tartozik: hatodik a rangsorban.
A megyék ipariexport-adatainak nagysága arányaiban nézve könnyen összevethető a havi nettó átlagkeresetekkel: ahol magas a kivitel mértéke, ott általánosságban elmondható, hogy a bérek is magasabbak. A legtöbbet exportáló megyék – Győr-Moson-Sopron, Budapest, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom – közül egyedül Borsodban volt 160 ezer forint alatt a nettó átlagkereset (a 134 ezres átlag a negyedik legrosszabb az országban), a többi megye a legjobban fizető térségekhez tartozott tavaly.
A beruházásoknál is hasonló a helyzet: Borsod kivételével a legerősebb öt megye átlag felett teljesített az egy lakosra jutó beruházások tekintetében. 2016-ban a fővárosi székhelyű szervezetektől származott a beruházások értékének 41 százaléka, ami egy lakosra vetítve 939 ezer forintot jelent – az országos átlag 410 ezer forint volt. A hozzájárulás mértéke Zalában (1,2 százalék) és Nógrádban (0,6 százalék) volt a legkisebb, két olyan megyében, ahol az ipariexport-értékesítés is rendkívül alacsonyan alakult.
