A novemberi becsléséhez képest kissé javította világgazdasági előrejelzését az ipari államokat tömörítő, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely 3,5 százalékos növekedést vár idén és 3,6 százalékost jövőre. A nagy recessziót megelőző húsz év átlagát így sem éri el a globális gazdaság teljesítménye. Az 1987–2007-es időszakkal összevetve szerény ütemben emelkednek a bérek, kaptat felfelé az egy főre jutó nemzeti termék (GDP), miközben a jövedelmi különbségek még növekednek is. A globalizáció elleni fellépést ezzel magyarázza szerdán kiadott tanulmányában az OECD, amelynek vezető közgazdásza, Catherine Mann előadásában rámutatott: a világkereskedelemből egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak a szolgáltatások, ideértve a pénzügyieket, miközben a regionálisan koncentrált feldolgozóipar részaránya csökken. Ezzel párhuzamosan a magasan és az alacsonyan képzett munkaerő iránti kereslet bővül, de romlanak a középfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei.
A korábbi, merészebb, az új amerikai elnök ígéreteire alapozott prognózisát is módosította az OECD. Erre az évre 2,3 helyett 2,1, jövőre három helyett csak 2,4 százalékos növekedést feltételez, ahogy egyre kevésbé ölt testet a tengerentúlon a nagy élénkítési elképzelés. A brit gazdaság pedig 2018-ban már csak 1 százalékkal bővülhet, mert az uniós tagság feladása miatt meggyengült font emeli az árakat és csökkenti az elkölthető jövedelmeket.
A globalizáció a tőkebeáramlás révén kedvező hatást fejt ki egyes magyar ágazatokban és régiókban is, hangoztatja az OECD a tagországokról adott részletesebb elemzésében. Piacbarát szabályozás és versenypolitika révén jobban támogatni lehetne a globális értékláncokban részt vevő cégeket, például a közmunkaprogramban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a képzésre, így többen kapcsolódhatnának be a globális munkamegosztásba. A tanulmány megállapítja, hogy a múlt évi lanyhulás után, idén az uniós strukturális alapokból érkező pénzek meglódítják az állami beruházásokat, s mindez az adócsökkentések és reálbér-emelkedések tüzelte magánfogyasztással, illetve a lazább – az EU által a 3 százalékánál meghúzott fiskális hiányplafont nem áttörő, de 2,6-2,7 százalékos értékkel megközelítő – költségvetési irányvonallal kiegészülve 3,8 százalékos gazdasági növekedést eredményezhet. Jövőre az ütem visszaesik 3,1 százalékra. Így a visegrádi térségben tavaly legszerényebb teljesítményt nyújtó magyar gazdaság 2017-ben a leggyorsabb ütemre kapcsol, de jövőre legfeljebb a cseheket hagyhatja éppen csak le.
A fogyasztás és a termelékenységnél jobban emelkedő bérek miatt az a jövő év elején meghaladhatja a 3 százalékos célt, vagyis a jegybank szigorításra kényszerülhet. A bérek miatt csökkenő pályára kerülhetnek a profitok, és romolhat a versenyképesség, a külföldi tőke számára kevésbé vonzó célpont lehet Magyarország. Ennek nyomán az dinamikája is lassul, viszont élénkül az a folyó fizetési mérleg tetemes többlete is megfogyatkozik. Ha azonban az állami infrastrukturális beruházások és az üzleti szféra fejlesztései a vártnál jobban javítanák a termelékenységet, akkor a tőkevonzó képesség javulhat – figyelmeztet az OECD.
