Mezőgazdasági termelőket vettek célba a dróngyártók

Miután az elmúlt években beváltak az esküvőkön, a mozifilmek gyártása során és a terroristák feltérképezésekor, új területeken kezdenek hódítani a drónok. A hobbicélú és a hadászati felhasználás után az ipari célokra kívánnak koncentrálni a gyártók, ezen belül több terület már idén hatmilliárdos piacot realizálhat – írta a Financial Times. Ma már több helyen a mindennapok részei a drónok: kiszállítják a megrendelt csomagokat, a pizzát, a kórházaknak a vért, vagy éppen bányászati felmérést végeznek, esetleg a bálnavadászokat figyelik, hogy megelőzzék az emlősök leölését.

A közelmúltban egy sencseni konferencián jelentette be Paul Xu, a DJI alelnöke, hogy termelési eszközzé kívánják fejleszteni gépeiket. A cég a kínai piac 70 százalékát uralja, de megkockáztatható, hogy ez a világ legnagyobb dróngyártója, 2015-ös forgalma elérte a 10 milliárd dollárt. A változásokra az országok is felkészülnek, módosítva légügyi szabályozásukat, így például az év elején az Egyesült Államok is megalkotta erre vonatkozó törvényét, és Magyarországon is új előírások léptek életbe. Ez igen fontos a drónipar további fejlődése szempontjából is, mert az ügyfelek nem kívánnak olyan dologba milliókat fektetni, amelynek a használati lehetősége jogilag nem tisztázott.

A magáncélú drónokat gyártók most mindenáron megpróbálják elhelyezni magukat a kereskedelmi piacon – mondta a lapnak Gerald Van Hoy, a Gartner szenior elemzője, bár, mint mondta, a háromméteres vagy annál kisebb drónokat továbbra is még inkább magánfogyasztóknak fogják értékesíteni a gyártók. A legvonzóbb piacnak a mezőgazdaság ígérkezik, mivel itt a légi szabályozás nem olyan bonyolult, mint például a logisztikai ágazatnál, ahol nem is számítanak nagyobb megugrásra a drónhasználatban. A gazdálkodók talajelemzést végeznek, páratartalmat mérnek, permeteznek, s egyéb drónokkal végezhető feladatok sokaságát is végzik – mutatott rá Paul Xu. Érdekességként említhető meg, hogy a cikkben megszólaltatott cégek a legnagyobb gondnak azt nevezték, hogy a gazdák nem hajlandók megosztani a drónokkal vagy egyéb módon megszerzett információkat, ezért az egyes fejlesztések is nehézkesebben valósíthatók meg.