Taníttassa sokáig a gyerekét, sokkal boldogabb lesz és tovább él majd!

A szubjektív jóllét (subjective well-being) olyan mérőeszköz, amely a társadalmi és gazdasági mutatók mellett az életminőséget az egyének szubjektív megítélése alapján vizsgálja, így az objektív mutatókon túl képet ad arról, hogy az emberek hogyan érzik magukat a mindennapjaikban. A szubjektív jóllét mérésekor a kutatók arra kíváncsiak, hogy a válaszadó hogyan értékeli a saját körülményeit, mennyire elégedett a saját életével, életminőségével.

A szubjektív jóllétre vonatkozó kutatások számos tényezővel magyarázzák az elégedettség szintjét, így például a munkaerőpiaci helyzettel, a jövedelem szintjével, az egészségügyi állapottal, az egyéni kapcsolatok mennyiségével és minőségével, a szabadidő eltöltésével, az egyéni attitűdökkel és más, tágabban vett társadalmi, politikai és gazdasági tényezőkkel. A szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolat a kutatások alapján közvetett és közvetlen módon is kimutatható.

Az iskolázottság egyrészt erős összefüggésben áll olyan, a jóllétet nagy mértékben meghatározó tényezőkkel, mint a jövedelem és az egészségügyi állapot, így ezen tényezőkön keresztül közvetett hatással van az egyén szubjektív jóllétére. Ugyanakkor kimutatható, hogy az iskolázottság szintje önmagában is pozitív hatással van a szubjektív jóllétre

– írja az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzése.

Mindezt megerősíti az OECD Gallup World Poll 2012-es felméréséből származó adatokon végzett elemzése, amely szerint a jövedelem megkétszereződése egy 0-tól 10-ig tartó skálán 0,2 ponttal növeli az élettel való elégedettséget, a jövedelem és a képzettség között pedig erős korreláció áll fenn. Ugyanebben a vizsgálatban a képzettség viszonylag erős hatása közvetlenül is megjelenik:

a középfokú végzettség átlagosan körülbelül 0,4, a felsőfokú végzettség pedig átlagosan 0,8 ponttal növeli a szubjektív jóllétet a középfokúnál alacsonyabb végzettségi szinthez viszonyítva.

A tanulmány szerint a középfokú végzettségnek a jövedelem megkétszerezésének hatásához képest másfélszer, a felsőfokú végzettségnek pedig háromszor nagyobb hatása van az egyén szubjektív jóllétére. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált országokban a szubjektív jóllétre vonatkozóan a felsőfokú végzettség a középfokú végzettséghez képest a jövedelem megnyolcszorozásával egyenlő hatású tényező, ami a szubjektív jóllétre nézve hasonló mértékű hatást jelent, mint a 4/5 foglalkoztatottság a munkanélküliséghez képest, vagy az egészségesség az egészségügyi problémák fennállásához képest.

Az iskolázottság és a szubjektív jóllét kapcsán egyértelműen kimutatható, hogy a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan elégedettebbek az életükkel, mint a kevésbé képzettek. Az OECD 2016-os kutatása alapján a tagországokban 2015-ben a felsőfokú végzettségűek 92 százaléka állította, hogy elégedett az életével, míg a középfokú végzettségűek esetében az arány 83 százalék volt.

Magyarországon 2015-ben a középfokú végzettségűek 59 százaléka állította, hogy elégedett az életével (ez a legalacsonyabb arány az OECD-országok között), míg a felsőfokú végzettségűek esetében az arány 83 százalék volt.

Ez Portugália után a legnagyobb különbség a középfokú és felsőfokú végzettségűek elégedettségi szintje között a vizsgált országokban. Az Eurostat 2013-as jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó felmérése (EU-SILC) keretében végzett szubjektívjóllét-vizsgálata szintén azt mutatja, hogy Magyarországon az alacsonyabb végzettségűek körében lényegesen alacsonyabb az életükkel elégedettek aránya, mint az uniós átlag.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében a nagyon elégedettek aránya 7,2 százalék, a középfokú végzettségűeké pedig 10,4 százalék, aminél alacsonyabb arányokkal az EU-tagállamok között csak Bulgáriában találkozhatunk (3,2 százalék illetve 6,2 százalék). Ennek megfelelően a középfokúnál alacsonyabb végzettségű elégedettek és a felsőfokú végzettségű elégedettek aránya közötti különbség Magyarországon a többi tagállamhoz viszonyítva magasnak mondható, ami alapján feltételezhetjük, hogy a képzettség és a szubjektív jóllét között Magyarországon viszonylag erős kapcsolat áll fenn.