A második negyedévben éves összehasonlításban 5,7 százalékkal bővült India hazai összterméke (GDP), ami az utóbbi három év legrosszabb adata (ez egyébként a 2017/18-es pénzügyi év első negyede az országban). Erre a negyedévre a legnagyobb növekedést, 7,9 százalékot, két éve mérték. A folyó pénzügyi év első negyedére elemzők átlagban 6,5 százalékos növekedést vártak az előző negyedévben mért 6,1 százalék után.
A gazdasági növekedés folyamatos lassulása egyfelől annak tulajdonítható, hogy a tavaly novemberben váratlanul bejelentett és végrehajtott demonetizáció – a két legnagyobb címletű bankjegy, az 500 és az 1000 rúpiás érvénytelenítése és a forgalomból történő kivonása – kedvezőtlen hatást gyakorolt a gazdaságra a készpénzforgalom befagyása miatt.
Másfelől az is a növekedés ellenében hatott, hogy a vállalatok és a kiskereskedők csökkentették árukészleteiket az új adórendszer bevezetésének küszöbén. Indiában július 1-jén vezették be a szolgáltatások és áruk egységes fogyasztási adóját (GST), amellyel felváltották a számtalan országos és helyi adót. Július 1-je óta négy csoportba – 5, 12, 18, illetve 28 százalékkal adózó kategóriába – került szinte az összes áru és szolgáltatás, de egyes termékek, mint például a friss húsok, tojás vagy tej, kivételt képeznek, és nem tartoznak a GST hatálya alá.
A növekedés lassulása kemény csapás Narendra Modi miniszterelnökre, aki a demonetizációról hozott váratlan döntés miatt amúgy is a bírálatok kereszttüzébe került. Ráadásul a központi bank éves jelentéséből az is kiderült, hogy az érvénytelenített bankjegyek 98,96 százaléka június végére visszakerült a bankrendszerbe.
