Közel 28 milliárd forint uniós támogatáshoz juthat fejlesztéseihez a Fővárosi Vízművek, amelynek teendője van bőven, pénze annál kevesebb.
Kész fejlesztési stratégiákkal rendelkezik a Fővárosi Vízművek az előtte álló kihívások kezelésére, de a felújítások forrásai korlátozottak a társaság erről összeállított prezentációja szerint. Márpedig az időjárás egyre szélsőségesebb, a víz fertőtlenítése esetenként nehézséget okoz, közben nő a lakossági panaszok száma, ideje lenne észszerűsíteni az ivóvízhálózatokat is. Pénz hiányában azonban a teendők torlódnak, a problémák eszkalálódhatnak.
Ezen segítene az a 27,7 milliárd forintnyi uniós támogatás, amelyre a társaság tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat pályázhatna. A kormány ugyanis (a keddi Magyar Közlöny szerint) jóváhagyta a Budapest ivóvízellátó hálózatának fejlesztése elnevezésű nagyprojekt javaslatát, és a nemzeti fejlesztési miniszter feladatául adta, hogy gondoskodjon a támogatási kérelem Európai Bizottsághoz való eljuttatásáról.
A nagyprojekt részleteiről a vízművektől lapzártáig nem sikerült választ kapnunk, de a teendőkbe beavat a társaság gördülő fejlesztési terve. Az ebben szereplő négy fő feladatkörből az elsőbe a víznyerő kutak állapotának és stratégiai szerepének felmérése, felújítási technológiáinak kiválasztása, a munkák ütemezése tartozik. Ehhez kapcsolódik az alacsony nyomású (gravitációs) ivóvízhálózat felújítása, amelynek a feladatait beavatkozási szintek és fontossági sorrend szerint ütemezte a vízművek 2020-ig, különös hangsúlyt helyezve a korrózióvédelemre és az árvízi felkészülésre. A harmadik feladatcsoportot a tégla-, illetve betonmedencés víztornyok adják, ezen belül főleg a régebbiek, amelyeknél a klór adagolása is nehézkesebb. Végül sok helyen fel kell újítani a fővárosi főnyomó- és gerincvezetékeket, a hozzájuk tartozó műtárgyakat, például az aknákat. Vinné a pénzt az elosztó- és bekötővezetékek rekonstrukciója is.
A fejlesztési terv beruházási programokat is elkülönít. Fontos, hogy a nagyprojekt csak a budapesti vízellátást érinti, de a társaság további 11 településen is jelen van, összesen 2,36 millió lakost lát el, és az ivóvízellátás mellett foglalkozik szennyvízelvezetéssel és -tisztítással is. Két tisztítóműve és 762 kútja van, napi kapacitása egymillió köbméter. Honlapja szerint legutóbb az Astoriánál húzódó vízvezetéket újította fel.
Még ötmilliárd a „torkolati műtárgynak”
Ötmilliárd forint költségvetési többletforráshoz juthat a Mosoni-Duna térségének vízszintjét karbantartó beruházás, amely áprilisban még 19,3 milliárdos költségkerettel indult. A mostani plusz ötmilliárd olyan költségeket takar a kormányhatározat szerint, amelyekre nem igényelhető európai uniós támogatás. A beruházás lehetővé teszi a vizes élőhelyek rehabilitációját, biztosítja a hajózás feltételeit, és javítja a győri városképet is. A Magyar Építők című portál áprilisban azt írta, hogy a projekt közbeszerzési pályázata alapján át kell helyezni a Mosoni-Duna torkolatát, építeni kell egy árvízkapuként is működő torkolati műtárgyat, amely egy vízszintszabályozó és egy hajózsilipből áll. Létesül még kezelőhíd, üzemviteli épület, hallépcső és néhány ideiglenes kikötő.
