Magyarország számos részterületen jelentős fenntarthatósági eredményeket ért el, például a népesedéspolitika, a családtámogatások, vagy a prudens költségvetési politika terén, ugyanakkor általánosságban még távol van a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában kitűzött célok megvalósításától – tájékoztatta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) az MTI-t a szervezet csütörtöki ülésen elhangzottakról.
A közlemény szerint a tanács megvitatta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2015-2016-os éveket bemutató előrehaladási jelentésének szövegtervezetét, a dokumentumot várhatóan a 2017. december 7-ei ülésén fogadja el a tanács.
Az Országgyűlés 2013 márciusában fogadta el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amely Magyarország hosszú távú nemzetstratégiájának tekinthető – idézik fel a közleményben. A keretstratégia számba veszi a nemzeti erőforrásokat, értékeli az állapotukat, alternatívákat javasol azok megőrzése és fejlesztése érdekében.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács az első előrehaladási jelentést 2015-ben készítette el a 2013-14-es időszakot értékelve. A kétévente rendszeresen készülő előrehaladási jelentés célja, hogy indikátorok és minőségi elemzés segítségével nyomon kövesse a nemzeti erőforrások állapotát, leltárba szedje az elmúlt kétéves időszakban kezdeményezett, megvalósított társadalmi válaszlépéseket, intézkedéseket.
Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörben egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A 30 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke áll.
