A felnőtt lakosság mindössze 6,3 százaléka vesz részt továbbképzésekben és a felnőttképzési programokban, amit a tanács tagjai kevésnek éreznek – tette hozzá. Arra is kitért, hogy az ösztönzés érdekében a kormányhivatalokat és a kamarákat is bevonnák a jövőben a felnőttképzési programokba. Varga Mihály megjegyezte: a tanács tagjai fontosnak tartották, hogy a képzések minőségében is történjenek változások, a programokat igazítsák a piaci igényekhez.
A miniszter tájékoztatása szerint az üzleti szféra, a gazdasági szervezetek és a tudományos élet képviselőiből álló versenyképességi tanács október második felében javaslatot terjeszt a gazdasági kabinet és a kormány elé, amelynek célja megkönnyíteni a nyugdíjas polgárok elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Varga Mihály utalt arra is, hogy a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról a parlament már döntött, és azóta 36 ilyen szövetkezet meg is alakult már. Most azt szeretnék elérni, hogy aki egyénileg tér vissza dolgozni, annak a terhei se térjenek el jelentősen a szövetkezeten keresztül foglalkoztatottakétól.
Ami a szakképzést illeti, a tanács fontosnak tartaná, hogy egyre több olyan program legyen, ahol konkrét gyakorlati tudást szerezhetnek a résztvevők – tájékoztatott a miniszter, azt is hozzátéve, hogy felülvizsgálják azokat az állami támogatásokat, amelyeket gyakorlati képzésekre fordítanak.
Az, hogy a Világgazdasági Fórum rangsorában Magyarország 9 helyet lépett előre, az üzleti környezet és a versenyfeltételek javítására tett kormányzati döntéseknek is köszönhető – mutatott rá Varga Mihály.
A nők foglalkoztatására tett eddigi lépéseket a versenyképességi lista pozitívan igazolta vissza Varga Mihály szerint, aki szerint az eddig bejelentett bölcsőde-építési program további bővítése szükséges. Felidézett továbbá egy korábbi bejelentést is, amely szerint 2017 és 2020 között hozzávetőleg 300 milliárd forintból bővítik a bölcsődei férőhelyeket, ami a miniszter szerint szintén javítani fogja ezt a versenyképességet. Az ülésen felmerült, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartását a munkaidőkhöz kellene igazítani – fűzte hozzá.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, új történelmi csúcsra emelkedett Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adataiból kiderült, a versenyszférában a második negyedévben már 48 460 üres álláshelyet tartottak számon, ami tízezres növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, és két és félszerese a négy évvel korábbinak.
A nemzetgazdaságban összesen immár 65 700 betöltetlen álláshely van. A közszférából már 2016 óta nem érkezik friss adat, így a hivatal minden negyedévben a 2015 végén mért 14 510-zel számol. Minden bizonnyal ennél több munkahely áll betöltetlenül a költségvetési szektorban is, hiszen a trend ott is növekvő volt az elmúlt években.
A versenyszférában lévő, csaknem 50 ezer betöltetlen álláshely mostanra már biztosan súlyos növekedési áldozattal jár, hiszen egyre több szektor, illetve vállalat szembesül mind nagyobb munkaerőhiánnyal – annak ellenére, hogy már csökkentették a felvételi elvárásokat is számos pozícióban. Fontos megjegyezni, hogy ennél még nagyobb lehet a gond, hiszen minden bizonnyal több a betöltetlen állás, mint amennyit a statisztika kimutat. Szakértők 100-200 ezerre teszik azt a számot, ahány képzett munkaerőt könnyedén fel tudna szívni a magyar
A legsúlyosabb probléma a feldolgozóiparban van, ahol a KSH szerint már több mint 19 ezer dolgozót tudnának egy pillanat alatt felvenni. Az Eurostat harmadik negyedéves adatai ezt megerősítik: ennek alapján az iparban már tízből nyolc vállalat tartja a növekedés legfőbb korlátjának a munkaerőhiányt Magyarországon. Egy évvel korábban tízből még „csak” hét vállalat gondolta ezt.
