Még meggondolhatják magukat a britek
A Brexit-tárgyalások kimenetele kizárólag a brit kormánytól függ – jelentette ki az Európai Parlament keddi ülésén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint a lehetséges forgatókönyvek közül az sem zárható ki, hogy Nagy-Britannia végül mégsem lép ki az Európai Unióból. „Valójában Londontól függ, hogyan végződik ez az egész – jó megállapodással, megállapodás nélkül vagy Brexit nélkül. De minden forgatókönyv esetén csak akkor védhetjük meg közös érdekeinket, ha összefogunk” – jelentette ki. Megjegyzése ismét megerősíti Brüsszel véleményét, hogy a brit kilépés kolosszális tévedés London számára, komoly fejtörést jelent a maradó 27 tagállamnak, de visszafordítható folyamat, ha a briteknek van hozzá elég bátorságuk. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy nappal korábban diákok előtt beszélt, és tragédiának nevezte a kilépésről döntő tavaly nyári népszavazást, kedden pedig Strasbourgban kijelentette, hogy a brüsszeli tárgyalódelegáció mindent megtesz annak érdekében, hogy a britek ne legyenek kénytelenek megállapodás nélkül elhagyni a közösséget.
Az uniós vezetők a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozóról tájékoztatták a képviselőket, és a várakozásoknak megfelelően megállapították, hogy nem értek el elégséges eredményt a kilépési tárgyalásokon ahhoz, hogy továbblépjenek a második, a jövőbeni kapcsolatokat meghatározó szakaszba. Michel Barnier, az EB főtárgyalója több európai lapnak adott interjúban úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások akár három évig is eltarthatnak, és veszélyekkel járnak, hiszen a megállapodást mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia. Arra is figyelmeztette a briteket, hogy alig valamivel jobb egyezségre számíthatnak, mint a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény (CETA), amely eltörli ugyan az importvámok 98 százalékát, jelentősek maradnak azonban a nem vámjellegű korlátozások, és érvényesíti a származási ország elvét is.
Nagy-Britannia esetében ez azt jelentené, hogy ha nem éri el a meghatározott százalékot a késztermékben az unióban gyártott alkatrészek aránya, akkor bizonyos iparcikkek – például autók – exportjakor nem kap vámmentességet. A CETA-hoz hasonló megállapodással ráadásul semmit nem érnének a pénzügyi szolgáltatók, amelyek megállapodás nélkül a Brexit után automatikusan elveszítik uniós jogosultságaikat.
Barnier elképzelhetőnek tart ugyan egy rövid átmeneti időszakot, amit Theresa May kér, de ennek alapfeltétele, hogy a brit kormány elfogadja az uniós jogrendszer érvényesítését és az Európai Bíróság illetékességét – márpedig ezt London határozottan elutasítja.
May és pénzügyminisztere, Philip Hammond is elismerte hétfőn és kedden a brit alsóházban, hogy egyhamar nem állapodnak meg az unióval az átmeneti időszakról. A brit gazdasági élet szereplői folyamatosan sürgetik a kormányt, hogy az év végéig jusson dűlőre Brüsszellel annak érdekében, hogy a kereskedelmi kapcsolat zökkenőmentes legyen a kilépés, vagyis 2019 márciusa után. Az EU az első perctől kezdve azt hangoztatta, hogy erről csak az átfogó megegyezés keretében állapodhatnak meg.
Fel kell készülni a legrosszabbra
Az EU felügyeleti szerveinek fel kell készülniük a megállapodás nélküli Brexitre, és gondoskodniuk kell olyan átmeneti megoldásokról, amelyekkel megakadályozhatják, hogy az piaci torzulásokat okozzon – figyelmeztetett Felix Hufeld, a német pénzügyi felügyelet, a BaFin elnöke Londonban. „Kristálytiszta számomra, hogy bármi legyen is a Brexit kimenetele, annak a britek és a 27 EU-tagállam fogyasztói fizetik meg az árát. Drágább lesz üzletelni” – idézte Hufeldet a Reuters. | VG
