Nagy lehetőség előtt állnak a magyarországi nagyvállalatok, az először idén alkalmazható 9 százalékos társaságiadó-kulcs mellé ugyanis további kedvező intézkedések sorakoztak fel, így folyamatosan javul a magyar adózási környezet nemzetközi megítélése – állítja Pálszabó Tibor, az EY adópartnere, aki szerint ezzel elsősorban a hazai vezérigazgatók (CEO) és pénzügyi igazgatók (CFO) erősíthetik pozíciójukat, ha egy-egy gyártókapacitás-bővítési vagy beruházási döntés vagy menedzsmentfunkciók elhelyezésére vonatkozó döntés révén nagyobb súlyt kap a cégcsoporton belül az itthoni leányvállalat.
A szakember szerint a társasági nyereségadó 9 százalékos szintje önmagában olyan kedvezmény, amely hosszú távon felértékelheti a magyar vállalatokat: szerinte a nemzetközi vállalatcsoportok jelentős részének egyértelmű lesz, hogy az unión belül Magyarországon a leginkább érdemes termelést folytatni. A termelés mellett megnövekedhet a magyar leányvállalatok holding-, szolgáltató- vagy finanszírozó központként való felhasználása is. Az OECD 15 pontos Adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítási akciótervének (BEPS) elfogadását követően ugyanis felértékelődnek azok az országok, ahol a multinacionális vállalatok valós tevékenységet végeznek. A most már valamennyi OECD-ország által elfogadott irányelvek értelmében az elért profit után abban az országban kell megfizetniük az adót a vállalatoknak, ahol tényleges jelenléttel, tényleges tevékenységgel, eszközökkel, munkavállalókkal, üzleti kockázatokkal rendelkeznek.
Magyarországnak több szempontból is előnyös a helyzete – tartja Pálszabó Tibor –, a 9 százalékos adómérték ugyanis egységesen valamennyi vállalkozásra vonatkozik, ezért semmilyen formában nem tekinthető tiltott állami támogatásnak, másrészt pedig az esetleges bővítésben érdekelt nagyobb vállalatok legtöbbször már jelen vannak valamilyen tevékenységgel az országban.
