Korai még csatlakozni az eurózónához
Hogyan lehet a visegrádi országok kockázatait előre jelezni – erről osztották meg a gondolataikat a Világgazdaság „Sikersztorik a válság után” című konferenciáján a szakemberek.
„Rövid távon rózsásak a kilátások”– mondta Raffaella Tenconi, a Wood and Company feltörekvő-piaci elemzője. A konvergencia folytatódni fog, Csehország már több szempontból drágább, mint Milánó. Magyarországon is folytatódhat a felzárkózás, magasabb béremelkedés jöhet, ez idővel fordított konvergenciát eredményezhet. A szakember a Brexit hatásait is vizsgálja Kelet-Európára nézve, 2019-re nagy felfutást hozhat a brit kilépés a kereskedelemben. Az eurozóna szétszakadása nem valószínű, de az új kormányok jelentős változásokat hozhatnak a különféle országokban.
Mai Doan, a Bank of America elemzője szerint kétséges, hogy valóban biztonságos kikötőnek számítanak-e a feltörekvő piacok. Hosszabb távon vannak aggodalmak, nem tudni, az uniós finanszírozás hogyan változik majd meg. Az elektromos autók teszik majd ki a gépjármű-eladások 34 százalékát 2030-ban, kérdés, hogyan alkalmazkodnak ehhez a V4 országok.
Samu János, a Concorde elemzési vezetője szerint fontos figyelni a globális jegybankok mérlegének alakulására. Nagy változás várható ezen a téren. A főbb piacokon alacsonyak a kamatok, kérdés a mennyiségi könnyítés visszafogása hogyan hat a kamatszintekre. A V4 gazdaságok jobban ki vannak téve ennek a kockázatnak. Fontos kockázat, hogy növekednek az országokban a bérek, erre nem biztos, hogy fel vannak készülve a gazdaságok, elég erős-e a termelékenység ehhez. Másik probléma, hogy a kormányok hogyan viselkednek majd a következő években. A gazdaságokról lekerült az adósságnyomás, mégis vannak nyugtalanító fejlemények. A gazdaságpolitika prociklikussága felemészheti azokat a tartalékokat, amelyeket az országok összegyűjtöttek a korábbi években – Romániában ez látszik már. Magyarországon is prociklikus a gazdaságpolitika, erősebb az ösztönzés, mint amennyire szükség van. Amikor 4 százalékos a növekedés, a költségvetési hiánynak a nullához kellene közelítenie, nem 2-3 százalék között kellene lennie – mondja Samu.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza is a béremelkedésben lát kockázatot, nem biztos, hogy a termelékenység is követni tudja a béremelkedést. A monetáris politikában a legnagyobb kihívás a mennyiségi lazítás kivezetése. A jegybankok megszorító ciklusba léptek, ennek jelei már látszanak, emelkednek a kamatok, 2019-ben az eurozónában is elindulhatnak a kamatemelések. Kérdés, mit hoz majd ez a kötvénypiacokon, ha divergencia áll be a monetáris politikákban.
Raffaella Tenconi szerint a mennyiségi lazítás leépítése nem okoz majd sokkokat. Lehet, hogy lesz akár 50 százalékos hozamemelkedés is, de a stimulus nagyobb marad. Munkaerőhiány van Közép-Európában, az is lehet, hogy a jövőben az olaszok ideköltöznek, mert pörög a gazdaság. A világban egyre jobban nő az egyenlőtlenség a vállalatok között. Vannak országnyi méretű nyereségességű cégek a világban, olyan cégek, amelyeknek a mérete Kanadához hasonlít, miközben a kkv-k nem nőnek, hiába áramlik beléjük sok kormányzati pénz. A kkv-k közül egyre többen érzik azt, hogy nem fair a piac, nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az euróellenes politikák egyre népszerűbbek.
Mai Doan szerint sem lesz komoly hatása a jegybanki szigorításoknak a kamatokra, a jegybankok maradnak az óvatos galambpolitikánál. Magyarországon a folyó fizetési mérleg többlete nagy, ezt a háztartások megtakarítása is támogatja, emiatt kisebb a sérülékenység, mint Lengyelországban.
Raffaella Tenconi szerint a kötvénypiacon Magyarországot ugyanúgy fogják kezelni, mint a többi V4-es országot. Ha tovább csökken a külföldiek részaránya a finanszírozásban, az segíti majd Magyarországot. A forint előbb-utóbb leértékelődik, ami kamatemeléshez vezethet majd. Samu János szerint a finanszírozási szükségletekre kell figyelni, hogy elkerülje az ország a válságot. Ha van egy nagyobb lejárat, annak a refinanszírozására fel kell készülni. A V4 országok nyitott gazdaságok – hívja fel a figyelmet Virovácz Péter –, ebben veszélyek és lehetőségek is vannak. Nem feltétlenül szükséges százéves kötvényt kibocsátani, mondja a szakember, de ha sikerül, akkor ezzel be lehet bizonyítani a külföldiek számára, hogy az ország megbízható adós.
Mai Doan szerint fontos keresztúthoz érkezdett Európa a Brexittel. A V4-nek is erősebb tárgyalási pontja van az euró bevezetése kapcsán, hiszen az eurón kívül is van élet. Az eurozóna előnyei nem tűnnek olyan nagynak, hogy ezek az országok most csatlakozzanak. A válság sok problémát a felszínre hozott az eurozónában – mondja Virovácz. Legalább 5-10 évet várni kell arra, hogy kiderüljön, mennyire válságálló az övezet. Előbb-utóbb persze csatlakozni kell, de érdemes még kivárni ezzel, az előkészületeket azonban meg kell tenni. „Az előkészítés már nem elég” – mondja Raffaella Tenconi. A cseh parlamentben az euroszkeptikusok parlamenti többséget szereztek, népszavazás lehet az eurozónához való csatlakozásról. Az eurozónát a csatlakozó országoknak olyanná kell formálniuk, amilyenbe be akarnak lépni, az övezet nem maradhat csupán egy német terv.
