2017. októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt – jelentette a KSH.
Az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6,0, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal drágult 12 hónap alatt, 2016. októberhez viszonyítva – írta a KSH. A baromfihús ára 12,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára 1,6, a háztartási energiáé 1,3, ez utóbbin belül a tűzifáé 11,6 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,3 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A jelentés szerint a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 4,3, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,5, a liszt 2,2, a vaj, vajkrém 1,8, a sajt 1,6, a tej 1,4 százalékkal drágult 1 hónap alatt, 2017. szeptemberhez viszonyítva. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal a ruházkodási cikkek ára nőtt, a szezonváltás miatt. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,0 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 0,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa 3,8 százalékkal. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,1 százalékkal lett magasabb. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ára egyaránt 0,1 százalékkal mérséklődött.
A jelentés végül kitért arra is, hogy 2017. január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.
„Az októberi inflációs adatok beigazolták a várakozásainkat, hiszen a szeptemberben látotthoz képest lassult a tempó. A mi értelmezésünk szerint ez a lassulás nem egy új trendet jelez, hanem átmeneti jelenség, alapvetően a bázishatás okozza, amely 2018 elejére teljesen elhalványulhat” – fűzte hozzá a KSH adataihoz Ürmössy Gergely az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Véleménye szerint érdemes megjegyezni, hogy hosszú ideje az októberi volt az első hónap, amikor minden fő termékcsoport drágult az előző évhez viszonyítva: az élelmiszerek 3,3 százalékkal, az üzemanyagok 1,6 százalékkal, a szolgáltatások 1,4 százalékkal, a ruházkodási cikkek 0,3 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal.
„Az októberi adatok ismeretében felülvizsgáltuk az inflációs előrejelzésünket. Az idei évre vonatkozó becslésünket 2,4 százalékról 2,3 százalékra, a 2018-as évre vonatkozó előrejelzésünket pedig 3,4 százalékról 3,2 százalékra csökkentettük” – jelentette ki. Az Erste előrejelzéseinek mérséklése ugyanakkor nem írja felül az inflációs folyamatokról alkotott véleményt: az idei utolsó negyedévben az lassulása átmeneti lehet és jövőre folytatódhat az áremelkedés ütemének gyorsulása. A gyorsuló infláció ellenére laza maradhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája.
