A jegybank öt üzenetet tartott fontosnak kiemelni a jelentés megállapításai közül – kezdte a friss Pénzügyi stabilitási jelentést bemutató előadását Oláh Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Az első pont szerint enyhültek a külső kockázatok és a hazai bankrendszer ellenálló képessége erős maradt a külső sokkok ellen. Javuló gazdasági kilátások és mérséklődő kockázatok voltak megfigyelhetők Európában, igaz, a mediterrán országokban még nem fordult át a hitelezés: a nemteljesítő hitelek aránya kiemelkedő Cipruson és Görögországban.
A magas adósságállományok továbbra is veszélyt jelenthetnek, egyes országokban az államadósság, más esetekben pedig a magánszektor adóssága jelent fenyegetést. Egyes európai országokban emellett a lakáspiac és a lakáshitelezés túlzott felfutását is kiemelte Oláh Zsolt.
A második megállapítás szerint jelentős felfutás volt megfigyelhető az ingatlanpiacon és a hitelezésben, ugyanakkor a fundamentumokhoz viszonyítva nem túlfűtött a piac. A jegybank számításai szerint országosan 15 százalékkal maradnak el az árak a fundamentumoktól, egyedül Budapesten közelítenek felülről az árak a mutatókhoz, az eltérés mindössze néhány százalékot tesz ki.
Növekszik a kockázatvállalás, ugyanakkor nem tapasztalható jelentős feltorlódás a jövedelemarányos törlesztőrészlet limiteknél. A kkv-hitelezés is felfutást mutatott idén, az egyéni vállalkozók körében 13 százalékos növekedést tapasztalhattunk, ráadásul a nagyvállalatok körében is egyre jellemzőbb a hitelfelvétel. Az NHP lezárásával nem keletkezett űr a hosszú futamidejű hiteleknél.
Harmadik pontként a háztartások sérülékenységét vizsgálták, elsősorban a lakáshitelek kamatkockázatát helyezték reflektorfénybe. A fix kamatozású lakáshitelek lényegesen költségesebbek a változó kamatozású kölcsönöknél, ez pedig többek között a magasabb kamatfelár számlájára írható. A stabil pénzügyi rendszerű országokban, mint Belgium vagy Dánia a fix kamatozású lakáshitelek aránya döntő többséggel bír. Magyarország piacvezetőnek mondható a banki hitelek kamatfelárában – hangsúlyozta Oláh Zsolt.
A jegybank egy változó és egy rögzített kamatozású kamatpályáját is felvázolta, ez alapján a törlesztőrészlet extrém mértékű változás esetén (5 százalékos kamatemelés) még a fix kamatozáshoz képest is 50 százalékkal magasabb törlesztőrészlettel kell számolnia annak, aki a változó kamatozású terméket választja. Minél hosszabb a futamidő, annál inkább elveszti a változó kamatozású hitel az előnyeit – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Negyedikként a bankok növekvő jövedelmezőségét emelték ki, amely kielégítőnek mondható – mondta az MNB tisztségviselője. A válság után csökkent a kamatjövedelem, amit a működési költségek lefaragásával ellensúlyozták a hitelintézetek. Csökkent ugyan a bankok mérlege, azonban eszközarányosan enyhén nőttek az eredmények. A jövőbeni növekedés záloga a nettó kamatbevétel növekedése, a szolgáltatási spektrum bővítése és a digitalizáció, automatizáció által elért költségcsökkentés lehetnek.
Ötödik pontként a banki mérlegek megtisztítását húzták alá: a nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan javult a bankok tőkemegfelelési mutatója, a portfólió tisztítása pedig növeli a hitelezési potenciált. A bankoktól a követeléskezelő cégekhez került a nemteljesítő hitelek jelentős része, illetve a Nemzeti Eszközkezelő is tízezer szerződéssel bővült. Összesen 8 ezer problémás jelzáloghitelt zártak le 2015 év végéhez képest.
