Kevesebbel tartoznak a bankoknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA teljes, 490 milliárdos nem teljesítő (NPL) állományon belül még mindig ezek a hitelek jelentik a legnagyobb tételt, ám a részarányuk az egy évvel korábbi 61,4 százalékról 55 százalékra csökkent annak köszönhetően, hogy ez az állomány gyorsabban épült le, mint a teljes, 90 napnál régebben nem fizető hitelek összege – amely egyébként 46,1 százalékkal zsugorodott a szeptembert megelőző egy évben.
Forrás: Shutterstock
Arról az MNB adataiból nem kaphatunk pontos képet, hogy a nem fizető forintosított devizahitelek tulajdonosainak mekkora része válhatott teljesítővé – például az MNB azon tavaly őszi elvárásának köszönhetően, hogy a bankok igyekezzenek átstrukturálni nem fizető adósaik hitelét. Túl vérmes reményekre e téren nem ad alapot az, hogy az átstrukturált hitelek között a tavalyihoz képest 2,6 százalékkal csökkent a lakossági állomány.
A fentiek miatt a banki könyvekből készült statisztikából arra következtethetünk, hogy a nem fizető követelések jó részét értékesítették a bankok. (Arról, hogy ez akár kedvezőbb is lehet az ügyfeleknek, korábban már írtunk – a követelésvásárló jelentős, akár 60-70 százalékos diszkonton vette át a követelést, így számára egy, a követelés 50 százalékán létrejövő üzlet érdemi hasznot hoz.) Ami a teljes lakossági állományt illeti: az 5762 milliárdos hitelállomány lényegében megegyezik a tavaly szeptemberi értékkel. Ezen belül mindössze 8,5 százalékos a nem fizető hitelek aránya – egy éve szeptemberben még 15,8 százalék volt ez az adat.
Az új jelzáloghitelek érdemben javítják a statisztikákat – a régi hitelekkel együtt nyilvántartott 3978 milliárd forintnyi banki követelésnek mindössze 8,4 százaléka nem fizető. A már bemutatott forintosított devizahiteleken felül mindössze 59 milliárd forintnyi jelzáloghitelt nem fizettek legalább 90 napja a hitelfelvevők.
