Magyar gazdaság

Húsz százalék alá mérsékelnék a devizaadósság arányát Vargáék

A szaktárca egy új, belföldi eurókötvény-kibocsátásban gondolkodik, amelyet aukciókon bocsátanának ki a jövő évtől negyedévente – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közös keddi sajtótájékoztatóján.

Újabb lépést tettünk, hogy a kockázatokat csökkentsük az államadósság tekintetében. Az idén már nyolcadik éve, hogy csökken az államadósság – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hozzáfűzte: a kamatkiadások arányban 2 százalék közelébe mérséklődtek az idén, a tárcavezető bízik abban, hogy jövőre már 2 százalék alá csökkenhetnek. Ma már a lengyel hozamok alatt van a magyar hozamszint, holott a hitelminősítőknél 2 fokozottal jobb osztályban vannak Magyarországnál. A hazai hozamok most az EU-ban is az egyik legalacsonyabbnak számító cseh hozamok környékén állnak, azaz adósságfinanszírozás terén is visszatértünk a V4-ek közé.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Forrás: MTI

Teljesült az a cél is, hogy a devizaadósság aránya folyamatosan csökkenjen: ez az idén 25 százalékról 22 százalékra süllyedt. A jövő évben a cél az, hogy az államadósság devizaaránya 20 százalék alá mérséklődjön.

Az év során tartott devizacsere nyomán nem módosult a devizaadósság aránya. A devizacserére hatszoros volt a túljegyzés, s nemzetközi szinten is példa nélkül álló, hogy a dollárkötvények visszavásárlása prémium nélkül történt. A szlovén mintára tavaly kipróbált lehetőséggel – ha a piaci körülmények engedik – jövőre is élni próbál majd a pénzügyi kormányzat.

Fejlett piaci alapok vásárolták meg a kötvényeket, sikerült elérni, hogy ne egy nagy befektetőtől függjön a hazai államadósság helyzete – hangsúlyozta Varga Mihály.

A költségvetési hiányt a belföldi források fedezték, a lakossági értékesítés erős volt: az állampapírok 80 százalékát magánszemélyek vették meg. Nőtt a lakossági papírok futamideje is – a megjelent új termékek is hozzájárultak ahhoz, hogy a finanszírozás stabil lábakon álljon. A papírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű. Cél, hogy a futamidő hosszabbá váljon.

A következő évet alacsony forint- és devizakötvény-lejárat jellemzi, a cél az, hogy az új kötvények vonzóak legyenek. Ezért egy új, belföldi eurókötvény-kibocsátásban gondolkodnak, amelyet aukciókon bocsátanának ki, negyedévente.

A jövő évben nem cél új, egzotikus piacokon történő megjelenés, ám az idén kifutó szamurájkötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás megtervezését kérte Varga Mihály az Államadósság-kezelő Központtól (ÁKK), hogy az ázsiai piacon továbbra is jelen legyen az ország.

Az idén a kétéves állampapír-bevezetése, illetve az állampapírok elnevezésének egységesítése volt az újdonság – mondta Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója. A hozamcsökkenés számottevő volt, az idén először a magyar állam negatív kamat mellett bocsátott ki állampapírt.

A magyar állampapírok iránti kereslet jelentős volt: az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés, a legkeresettebb papír pedig ma már nem a három, hanem az öt éves futamidejű. A forintadósság 63 százaléka van hazai kézben – ebben a szegmensben is folyamatosan mérséklődik a külföldi részarány.

A nettó finanszírozási igény jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd forintot tesz ki, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forintra rúg. A deviza lejárat 2,3 milliárd euró lesz.

A kibocsátási terv lényegében megegyezik az idei tervekkel, egyedül a lakossági értékesítésben vesznek vissza. Barcza György szerint az idei tervekben eredetileg 583 milliárdos kibocsátás szerepelt, ezt 1700 milliárdra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezete biztosítva legyen. Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, most úgy látszik, hogy 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még ez év végéig, s próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban érkező kifizetések helyett hasznosabb lenne a folyamatos, ütemezett utalás. Magyarországon már az év első felében valamennyi pályázatot meghirdettek, a kifizetésekben is élen járunk a régióban.

Paks II. esetében idén 80 millió eurónyi lehívás lesz az orosz hitelből, ennek a finanszírozása nem okoz gondot a költségvetésnek, előtörlesztéssel is kalkulálnak. Jövőre 180 millió euró lehívása válhat szükségessé. A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását egy hosszú lejáratú hitelszerződés garantálja, mivel egyelőre a tenderkiírásnál tartunk, itt 2018 első félévben nem számítanak lehívásra.

devizakötveny adósság Államadósság Kezelő Központ Varga Mihály
Kapcsolódó cikkek