A multinacionális cégek részéről hazánk ellen indított eljárásban az Európai Bizottság a magyar álláspontot fogadta el – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Lázár János utalt arra, hogy bár 2016 januárjától lehetne alkalmazni azt a magyar szabályozást, hogy napi fogyasztási cikkeket forgalmazó cégek esetében 100 milliárd forintos árbevétel elérése esetén erőfölénnyel való visszaélést lehetne vélelmezni, ám erre eddig nem került sor.
Hozzáfűzte: az Európai Bizottság történelmi döntést hozott, így
az unióban Magyarországon nyílik először lehetőség az automatikus erőfölény kimondására.
A miniszter jelezte: a Gazdasági Versenyhivatal alkalmazza majd a szabályozást, így fel lehet lépni, például a Spar, a Lidl, az Aldi vagy a Tesco ellen, védve a magyar kis- és közepes élelmiszeripari kereskedők érdekeit.
Támogatják a naperőművek építését
A kormány támogatja, hogy minél több naperőmű legyen Magyarországon. Jelenleg a paksi atomerőmű állítja elő a hazai áramfogyasztás felét, a cél, hogy a másik fele naperőművek révén keletkezzen. Lázár János hangsúlyozta: így az energiaimport jelentősen mérsékelhető. Először, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslata alapján
a mezőgazdasági termelők létesíthetnek majd kisebb, 0,5 megawattos naperőművet mintegy egy hektáros területen.
Ehhez a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelt nyújt majd. Cél, hogy minél több csatlakozási pontja legyen a naperőműveknek. A tervek szerint az elkövetkezendő években több ezer ilyen naperőművet hoznak létre.
Az országos területrendezéstől a lőterekig
Formálódik az országos területrendezési törvény, amely a műszaki paramétereket, a beépíthetőséget is szabályozza, az Országgyűlés várhatóan februárban szavaz a javaslatról. Magyarországon nem építhető majd 65 méternél magasabb épület, megóvják a Balatont, szabályozzák a tó mellett a beépíthetőséget, például kempingekből lakóparkok, magánházak nem építhetőek. Lázár János arról is beszámolt, hogy 16 lőtér épül Magyarországon és Csepel fejlesztési terv készül.
