Sok kérdésre kell válaszolni, mielőtt a NAV készítheti a céges adóbevallásokat

Az EY igazgatója, Vámosi-Nagy Szabolcs jó elgondolásnak tartja a kormány azon szándékát, hogy a vállalkozóknak is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készítse el az adóbevallási tervezetet elektronikusan 2021-re. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön közölte, hogy az adózás teljesen elektronikussá tételével az ország várhatóan a GDP 2 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot takaríthat meg. Vámosi-Nagy Szabolcs a Világgazdaságnak azt mondta: ez helyes irány elméletileg, az adóigazgatás olcsóbbá és gyorsabbá válna, ám az ördög a részletekben lakozik. Mint elmondta, ez év januárjától a vállalkozások részletfizetési kérelmet már csak elektronikusan adhatnak be, a kifizetőhelyek adatai szerint pedig csaknem 3,3 millió magánszemély adóbevallását készítette el a NAV.

Az EY igazgatója jelezte: 2018 júliusától várhatóan bevezetik az elektronikus számlázást, a százezer forintot meghaladó áfatételekről tud majd a NAV, ám a kisebb nagyságrendűekről nem. Egy cég esetében számos bevételi és kiadási tételt kell figyelembe venni a társasági adó alapjának kiszámításakor, vagyis nagy mennyiségű adatról van szó. Az utóbbi években a NAV már látja a vállalkozások cégbírósághoz benyújtott mérlegét, amelyből kiderül az adott cég nyilvános értéke. Ám ebből az adóhatóság nem tudja kiszámítani a cég adóalapját. Ráadásul az adóalapot csökkentheti vagy növelheti például a céltartalék vagy az amortizáció. A cég által igénybe vehető adókedvezmény is számottevő összeg lehet, legyen az beruházással, sport- vagy kulturális támogatással kapcsolatos.

A Mazars adóigazgatója, H. Nagy Dániel azt mondta lapunknak: a NAV-nak vannak bizonyos adatai a vállalkozókat terhelő áfával kapcsolatban, például az online pénztárgépek bekötése révén. Ezen adatok várhatóan jövő júliustól az elektronikus számlázás bevezetésével a 100 ezer forint fölötti áthárított áfakötelezettséggel járó, cégek közötti ügylet esetében bővülnek. Ám ez közel sem jelenti az áfára vonatkozó összes adatot. Így a NAV nem fog online módon adatot kapni a 100 ezer forint alatti áfatételekről, de az áfamentes vagy a fordított adózású ügyletekről sem. Ugyanez érvényes azokra a 100 ezer forint feletti áfatartalmú ügyletekre is, amelyeket egy cég magánszemélynek teljesít.

Más szakértők szerint ugyanakkor – ha az e-számla-rendszer 100 ezer forint felett jól működik majd – a következő években a határt akár 1 forintig le lehet húzni.

A társasági adó kapcsán még kevésbé vannak konyhakész adatai az adóhatóságnak a vállalkozások jövedelméről és eredményéről. Ráadásul a cégek döntésétől függ, hogy például igénybe vesznek-e adókedvezményeket. H. Nagy Dániel szerint az a kérdés, lehet-e 2021-ig olyan megoldást találni, amely megkönnyíti e tekintetben a vállalkozások életét. Ha a cégeknek újabb adatokat kellene szolgáltatniuk a NAV-nak, az adminisztratív terheket jelentene, miközben a cél éppen ennek az ellenkezője.

Elméletileg elképzelhető olyan, a NAV által ingyen közreadott könyvelői szuperprogram, amelynek révén online összeköthetővé válnának a cégek és a NAV, s így bocsátanának rendelkezésre mindenre kiterjedő adatsorokat. A Mazars adóigazgatója szerint azonban ez a közeljövőben nem tűnik reálisnak. Ha egyszer mégis lesz ilyen program, az csak a mikro- és kisvállalkozások esetében lehet hatékony, a közép- és nagyvállalkozásoknál nem.

Inkább javasolni fog a NAV

Szakértők szerint a közép- és nagyvállalkozások jó eséllyel továbbra is kitartanak majd a saját bevallás mellett, ám a kis cégeknek akár érdemi bürokráciacsökkentést jelenthet a tervbe vett változás. Az bizonyos, hogy ha be is vezetik az adó­hatósági adómegállapítást, az az e-szja-hoz hasonlóan csak javaslat lesz

a NAV részéről, és az adott cégen múlik majd, hogy egyetért-e az adóhatóság által számoltakkal, vagy egyéb, a NAV által nem ismert, illetve nem megfelelően értékelt tételeket akar érvényesíteni. | VG

A még több adatszolgáltatás pluszteher lenne a cégeknek, pedig a cél ennek az ellenkezője