A feldolgozóiparban, így az élelmiszeriparban, a dohányiparban, a kereskedelemben és a gépjárműjavításban dolgozik a legtöbb nem uniós, azaz harmadik országból származó ember Magyarországon, legalábbis azok közül, akik érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek szeptemberben. Ezt követi a szállítás-raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az információ és kommunikáció – jelezte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A lapunkhoz eljuttatott adatsor szerint ebben az évben szeptemberig 10 760 fő kapott munkavállalási engedélyt a harmadik országból érkezők közül. Júniustól azonban ukrán és szerb állampolgárok munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak Magyarországon hiányszakmákban, például mérnökként, informatikusként, járművezetőként, építőipari szakmunkásként, ápolóként vagy varrónőként. Ez újabb hétezer főt jelent.
Forrás: MTI | Fotós: Ujvári Sándor
Egyébként a harmadik országból érkező munkavállalók kvótája az idén 59 ezer fő, tehát eddig csak a töredékét használták ki. Míg 2004 végén több mint 55 ezer külföldinek volt érvényes munkavállalási engedélye Magyarországon, addig 2016 utolsó napján kevesebb mint 7300-nak. Az Európai Unióban alapjog a munkaerő szabad áramlása, így az uniós állampolgárok foglalkoztatása természetesen nincs engedélyhez kötve. Magyarországon a munkáltatók mintegy 10 500 szabad mozgási és tartózkodási joggal rendelkező külföldi munkavállalót jelentettek be 2016-ban, csaknem felerészben román állampolgárt.
Tavaly összesen 6303 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgároknak: 2015-höz képest 268 százalékkal emelkedett az építőiparban, 70 százalékkal pedig a mezőgazdaságban dolgozók száma.
Szeptember végén az engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok mintegy 70 százaléka a közép-magyarországi régióban munkálkodott, 60 százalékuk Budapesten, a tizedük pedig a Nyugat-Dunántúlon. A legnépesebb a 25–34 éves korosztály, őket a 35–44 évesek követik. Magyarországi munkavégzésre a legtöbb engedélyt ukránok és szerbek kapták.
A múlt évben – a 2015-ös bázishoz képest – csökkent a japán és a szerb munkavállalók száma. A legtöbb külföldi munkavállaló Ukrajnából érkezett, de növekszik a kínaiak és az indiaiak száma is. Az amerikai, az indiai, a japán, a kínai, a vietnami és a thaiföldi foglalkoztatottak együtt már meghaladták a szerb, ukrán és koszovói dolgozók számát. Az összes külföldi foglalkoztatott több mint harmada diplomás, viszont számottevő, 33 százalék a csak alapfokú iskolát végzett, szakképzetlen külföldiek aránya.
