Brexit: Tony Blair új népszavazást tartatna
A 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők 51,9 százalékos többsége voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az unióból. Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a Munkáspárt élén, a BBC rádiónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette, hogy a Brexit-folyamat „súlyosan romboló” hatást gyakorol Nagy-Britanniára. Szavai szerint ezt mutatják például az országos állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) súlyos működési problémái is, amelyekért Theresa May jelenlegi kormányfő is elnézést kért.
Tony Blair a csütörtöki BBC-műsorban kijelentette, ha a választók véleménye a Brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor, hogy
a népszavazáson még nem lehetett tudni, milyen feltételek alapozzák meg az Unióval fenntartott új viszonyrendszert. Blair szerint, amint ismertté válnak ezek a feltételek, a brit választóknak meg kellene adni az újragondolás jogát.
A legutóbbi felmérések alapján Blair véleményének széles körű a választói támogatottsága. Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a Survation minap ismertetett vizsgálata szerint a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene a Brexit feltételrendszerét rögzítő majdani végleges megállapodásról. Az újabb referendumot a válaszadók 34 százaléka ellenezte.
A konzervatív párti brit kormány mereven elveti az új népszavazás gondolatát, jóllehet az utóbbi időben befolyásos nemzetközi üzleti szervezetek is jelezték, hogy az egyre markánsabban mutatkozó Brexit-kockázatok miatt szükségesnek tartanának egy második referendumot.
A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a Brexitről szóló döntést „egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani.
Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, jövő márciusig nem tud szabadkereskedelmi megállapodás kötni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe, amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná. Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.
