Előnyben vannak a vidéki beruházások

A 2014–2020-as európai uniós ciklus egyik fontos hazai célja a vidék felzárkóztatása az EU-átlagot is meghaladó fejlettségű Budapesthez és környékéhez, a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer (FAIR) statisztikái pedig azt mutatják, hogy vannak látható eredményei ennek a törekvésnek. A FAIR adatbázisát böngészve megállapítható, hogy a megyék szerinti összevetésben Borsod-Abaúj-Zemplén önkormányzatainak és cégeinek fizették ki eddig a legtöbb, 310,2 milliárd forint uniós támogatást, a képzeletbeli dobogó második fokán Hajdú-Bihar áll 261,1 milliárddal, a harmadikon pedig Somogy 243,3 milliárddal.

A felzárkóztatni kívánt vidéken, az úgynevezett konvergenciarégiók rangsorában a beruházásokhoz, fejlesztésekhez már folyósított összeg terén a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét felölelő Észak-Alföld az éllovas 545,8 milliárd forinttal, megelőzve Észak-Magyarországot (536,7 milliárd), illetve a Dél-Alföldet (454,4). A kifizetéssel rendelkező projektek helyszíne alapján a legkevesebb európai uniós támogatás, 48,1 milliárd ezidáig Nógrád megyére hullott, a régiók versenyében pedig a Nyugat-Dunántúl a sereghajtó 310,5 milliárddal.

A részeredmények alapján valamelyest hátrányban lévő megyéknek és régióknak sincs azonban okuk az aggodalomra, hiszen az uniós forráselosztás lebonyolításának velejárója, hogy az irányító hatóság által megítélt támogatás nem jelenik meg azonnal a számlákon. A FAIR adatai szerint eddig ugyanis az összes operatív programot tekintve 4125,8 milliárd forintot fizettek ki, holott már 8065,4 milliárdot ítéltek oda, a két szakasz közé azonban beékelődik a szerződéskötés.

Bár budapesti kötődésű projektnek is folyósítottak már 865,9 milliárd forintot, közép-magyarországinak pedig – Pest megye többi részével kiegészülve – 964,5 milliárdot, a központi régió fejlesztéseit érdemes külön vizsgálni a vidékiektől. Azok számottevő része ugyanis nagy infrastrukturális beruházás, amely egyrészt központi besorolású, másrészt közvetve vagy akár közvetlenül országos jelentőségű – legyen az közút- és vasútfejlesztés, kórház- vagy iskolaépítés, esetleg szennyvíz- és hulladékgazdálkodás. Az összetett beruházások számosságát jelzi, hogy 197 olyan projekt jutott uniós pénzhez 493,2 milliárd forint értékben, amelynél a fejlesztés tárgya a már említett okokból nem is korlátozható egyetlen régióra – ezek a teljes folyósított összeg 12 százalékát teszik ki.

Küszöbön a triplázás

A fejlesztéspolitikai intézményrendszernek a 2017-es tervszámokat rendhagyó módon 13 hónap alatt, 2018. január 31-ig kell teljesítenie. Egy héttel a zárás előtt a rendszerben dolgozóknak reális esélyük van a 24 havi bónusz, vagyis az alapbérből kiindulva a tripla fizetés elérésére, ehhez 2017. januártól számítva 2700 milliárd forintot kell kifizetni a nyertes pályázóknak. A 12 havi prémium már „zsebben van”, hiszen a minimális célként kitűzött 2064 milliárdos folyósítást elérték. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tegnap nyomatékosította: tavaszig odaítélik az összes uniós támogatást, így a magyar vállalkozások korábban jutnak forráshoz, mint a környező országok cégei, ráadásul két évük marad a fejlesztések befejezésére. Felidézte, hogy a kormány tavaly március 31-ig a 2014–2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdette, ami mintegy 9500 milliárd forint.