Ezt az utat jobb ha követi Magyarország: bepótolhatjuk az elmaradásunkat

A magyar gazdaság jól teljesített, 4 százalék körül nőhetett a GDP 2017-ben

– mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Stabilitás bontakozott ki a növekedésben, aminek egyértelmű motorja a belső kereslet bővülése volt, amely a beruházás és fogyasztás növekedésében testesül meg. Ez az állapot tartós lehet, idén és jövőre is hasonló növekedésre számíthatunk,

2018-ban 3,6, 2019-ben pedig 3,2 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés.

A fogyasztás és beruházás bővülésének azonban van egy apró árnyoldala, méghozzá a romló cserearány – tette hozzá az elemző.

Infogram

Korábban jelentős többlete volt a magyar exportnak, amely mostanra az importigényes szektorok fejlődésével jelentősen mérséklődött.

Számunkra meglepetés volt az infláció, amely ugyan elrugaszkodott a nulla közeli értékről – fejtette ki Török Zoltán, azonban a 3 százalékos céltól visszatáncolt év végére. Hozzátette, arra számítottak, hogy elérjük a jegybanki inflációs célt. Ennek oka az olajáremelkedés tompítottan jelent meg az inflációban, illetve a béremelkedés sem járt a fogyasztói árak elszállásával. Ez utóbbi okai a járulékcsökkentés, a gazdaság fehéredése és az lehetett, hogy a növekvő bérek ellenére a kkv-szektor nem hárította tovább a megugró költségeket. A negyedik magyarázat, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően nőtt a vállalatok hatékonysága.

Idén 2,4 százalékos infláció várható, a célt 2019 végén, 2020 elején érhetjük el fenntarthatóan. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a mért árindex-változás nem feltétlenül jelenik meg a KSH mutatójában, mivel a lakásépítéssel, felújítással kapcsolatos költségek nem annyira jelennek meg a mutatóban, ráadásul a szektorban jelentős a feketegazdaság mértéke.

https://www.vg.hu/gazdasag/ksh-dragulast-hozott-tavalyi-ev-744731/

Jelenleg prociklikus gazdaságpolitikát láthatunk, amely idén és jövőre is fennmaradhat, a növekedési rátát 3 százalék felett tartja – tette hozzá Török Zoltán.

A magyar gazdaság olyan időszakon van túl, amit a lemaradás jellemzett a régiós országokhoz képest,

így jelenleg fontosabb a növekedés ösztönzése, mint a hiány csökkentése vagy az adósságráta gyorsabb csökkentése – vélte az elemző. Ez nem egy túlzott mértékű gazdaságösztönzés, a hiány így is 2 százalék körüli lehet, de nem lehet magasabb 3 százaléknál a prociklikus folyamatokat részben az uniós pénzek okozzák – egészítette ki Török Zoltán.

Kockázat a munkaerőhiány és a külső környezet növekedésének lassulása

Két fő kockázatot emelt ki a Raiffeisen vezető közgazdásza Magyarországgal kapcsolatban: a belső kockázat a munkaerőpiacon megjelenő munkaerőhiány, ami az egész régióra jellemző. Ezek egyes csatornákon keresztül enyhíthetők, ilyen lehet a nyugdíjasok foglalkoztatása, a munkaerőimport, főleg Szerbiából és Ukrajnából, a közfoglalkoztatottak bevonása a piacra, ami részben már meg is valósult, illetve a kivándorlás mérséklődése is segíthet a hiány csökkentésében.

A feszes munkaerőpiac nemcsak korlát, hanem lehetőség is, mivel rákényszeríti a vállalkozásokat a fejlesztésekre, robotizációval, automatizációval kiválthatnak munkahelyeket.

Az elemző szerint a munkaerőhiány problémáit mikroszinten érdemes kezelni.

Külső kockázatként jelenik meg a külső környezet növekedésének várható lassulása, amely a magyar gazdaságot is befolyásolja – tette hozzá Török Zoltán. A német gazdaság jelenlegi túlzott növekedése visszaeshet, a kérdés az, hogy soft vagy hard landing, vagyis gyors, vagy fokozatos lesz a növekedés mérséklődése.

A monetáris politika is laza maradhat, az alapkamat idén nem változik, a vezető elemző szerint a magyar folyamat szembe megy a nemzetközi trenddel, amely a forint gyengülésében csapódhat le, amely 320 forintos euró árfolyamot eredményezhet év végére.

A magyar gazdaság nyitottsága miatt elemi érdekünk, hogy csatlakozzunk az euróövezethez

– hívta fel a figyelmet Török Zoltán. A csatlakozás azonban nem most fog bekövetkezni, ennek legnagyobb korlátja, hogy a monetáris politika prociklikusan működik, ami harmonizálódik a következő években, amikor nálunk is elindul majd a kamatemelési ciklus, ami 2020 körül várható, ekkor áll irányba a magyar és az európai központi bank monetáris politikája.

Mi várható a nemzetközi piacokon?

Kedvező csillagzat alatt zajlott a tavalyi év az USA-ban, kifejezetten jó évet zárt a világ legnagyobb gazdasága, 2017-es évre 3 százalék feletti növekedés várható – mondta Blahó Levente. A Raiffeisen elemzője kiemelte, hogy a munkaerőpiac bővül, a munkanélküliségi ráta rég nem látott alacsony szinten van, azonban még mindig van tere a ráta csökkenésének. Blahó Levente szerint a kérdés az, hogy mikor lesz infláció, mivel a bérek oldaláról nincs ilyen nyomás, az órabérek 2,9 százalékkal nőttek, egyes szektorokban csökkentek a reálbérek.

Az építőipar 10 százalék felett növekedett, a lakáshitelezés azonban visszafogottabb a válság előtt tapasztalthoz képest. A 2 százalékos inflációs plafon helyett már szimmetrikus a cél, vagyis ha 2 százalék felé nőne az árindex növekedés, akkor sem feltétlenül avatkozik be a FED, a cél elérését az olajár segítheti. Az elemző szerint a kormányzati leállás akkor okozhat gondot, ha huzamosabb ideig fennáll, egyelőre nem kell emiatt visszaeséstől tartani.

Az eurozónában az USA-hoz hasonlóan erős év volt, rég nem látott mértékben nőtt a GDP, 2017 lehetett az előzetes becslés szerint az évtized legerősebb éve

– folytatta az euróövezeti elemzést Pálffy Gergely, a Raiffeisen elemzője, aki szerint 2,4-2,6 százalék körül bővülhetett az eurozóna gazdasága, emiatt a növekedési prognózist felfelé módosította a Raiffeisen. Rövidtávon folytatódhat a fellendülés, később azonban lassulhat a bővülés üteme. Az export egyre inkább hozzájárul a növekedéshez, javul a foglalkoztatás, a munkanélküliség, ráadásul reálkereset-növekedést is láthatunk – egészítette ki Pálffy Gergely. A háztartások adóssága csökkent, míg a megtakarítások emelkedtek, mindemellett pedig a fogyasztás is bővült. A vállalatok tőkeáttételi mutatója historikus mélypontra süllyedt, vagyis a saját tőke aránya jelentősen meghaladja az idegen tőkéjét.

A hiteldinamika 3 százalékos, ami még mindig elmarad a válság előtti szintektől – hívta fel a figyelmet az elemző. A későbbiekben a foglalkoztatás növekedése lehet gátja a GDP bővülésének az euróövezetben, igaz, a munkanélküliségi ráta egyelőre 7-8 százalék körül alakul, míg a természetes arány 4 százalék körüli lehet. A foglalkoztatás bővülése évente 1 százalékpontos lehet a következő években Pálffy Gergely előrejelzése szerint. Az inflációs kilátások nem rózsásak, idén 1,3 százalék várható, jövőre 1,7, utána 1,8 százalék lehet az árindex növekedése. A nagy kérdés, hogy a mennyiségi lazítás valóban véget ér idén, vagy az EKB folytatja az eszközvásárlási programját – vélte az elemző.