M agyarország 43 településén már megvalósult a teljes foglalkoztatottság, azaz a munkaképes korú népesség az utolsó szálig dolgozik. Ugyanakkor nem kevés, főként kisebb település akad, ahol a nyilvántartott állástalanok aránya eléri a munkaképes lakosság 20-25 százalékát – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi adataiból, amelyeket a tartózkodási hely alapján mért.
Településszámot tekintve Zala megye a csúcstartó a teljes foglalkoztatottságban, 13 ilyen falujával és községével, ám ezek lélekszáma alacsony. Felsőszenterzsébeten mind a kilenc, míg Alsószenterzsébeten mind a 39 munkaképes ember dolgozik, Lickóvadamoson több mint száz főnek van állása. Oltárcon a a 20 százalékot súrolja, Zalaegerszegen a 3 százalékot.
Vas megyében tíz olyan település van, ahol aki tud, az dolgozik, a két legnagyobb: Csánig 249 és Vasegerszeg 237 munkavállalóval. Peresznyét is meg kell említeni: a 418 munkaképes korúból 416-nak van állása. Szaknyéron a munkanélküliség meghaladja a 15 százalékot, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 33 ember közül öt regisztrált munkanélküli. Szentgotthárdon 2,4, Szombathelyen 2,1 az állástalanok aránya.
Bár Győr-Moson-Sopron megyében „csak” nyolc olyan település akad, amely elérte a teljes foglalkoztatottságot, ebből a majdnem 600 dolgozót Zsira község a legnagyobb, ám a meghatározó városok is kitűnő foglalkoztatottsággal dicsekedhetnek. Fertődön a dolgozni képes csaknem 2400 ember közül 16-nak nincs munkája, Mosonmagyaróváron 22 ezren dolgoznak, ott 1 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, ahogyan a 39 ezer munkást számláló Sopronban is, Győrben 1,2 százalék ez a mutató. A megyében Maglócon a legrosszabb, 3,3 százalék a nyilvántartott állástalanok aránya, a hatvan munkaképes lakosból ketten nem dolgoznak. Veszprémben hét településen teljes a foglalkoztatottság, ezek közül a legtöbb munkavállalónak, 150 embernek Pulán van a lakóhelye. Megyeren a legnagyobb, 12 százalékos a munkanélküliségi ráta, Veszprémben 1,6, a megyében 2,3 százalékos.
A Fejér megyei Bakonykútiban is mind a 97 munkaképes korú ember dolgozik, Igaron ellenben csaknem 8 százalék az állástalanok aránya. Székesfehérváron több mint 1200 ember keres munkát, ez 1,9 százalékos ráta. Baranyában is akad egy település, Almáskeresztúr, ahol aki képes, dolgozik, ez 62 embert jelent. Bólyon csak 1,6 százalék az állástalanok aránya, Pécsett 3,3, ám Alsószentmártonban 27, Gilvánfalván pedig 25 százalékos. Van példa teljes foglalkoztatottságra az elmaradott régiókban is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Tornabarakonyon is teljes a foglalkoztatottság. Ám Csenyétén már a munkaképes korú népesség 40 százaléka állástalan, ez 115 embert jelent. Boldogkőújfalun 27,2, Arlón 22,7 a munkanélküliségi ráta, az utóbbi településen csaknem 600 ember regisztrált állástalan. Miskolcon ez a mutató 4,3 százalék.
Nógrádból Garáb csatlakozik a teljes foglalkoztatottságot elérő településekhez, a megyében Endrefalván 33,6 százalék az állástalanok aránya, csaknem 300 ember regisztrált munkanélküli, Salgótarjánban a mutató 7,7 százalék. A Tolna megyei Nagyvejkén is aki tud, munkálkodik, ellenben Értényben 12 százalékos a munkanélküliségi ráta, Szekszárdon 2,9 százalék. Csongrád megyében Klárafalvának van a legjobb mutatója, 400 munkaképes korúból csak hárman nem dolgoznak. Forráskúton mintegy 6, Szegeden 2,4 százalékos a munkanélküliségi ráta.
Hajdú-Bihar megyében Ártándon 3,2, Hajdúszováton 18, Debrecenben 4,6 százalékos az állástalanok aránya. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberény 2,2, Jászfényszaru 2,6 százalékos rátát mutat, Tiszabőn több mint 20 százalékos az állástalanok aránya. Heves megyében Parádsasváron és Szarvaskőn csaknem megvalósult a teljes foglalkoztatottság, ám Tarnazsadányon és Tarnabodon 23 százalékos a munkanélküliség, Egerben ez a mutató 3,5 százalék.
Szabolcs-Szatmár-Beregben Tiszabereken a munkaképes korúak 26,3 százalékának nincs állása, míg Nyíregyházán a mutató, 3,5 százalék. Somogyban 6,4, Békésben 4,1, Bács-Kiskunban 3,6, Pest megyében 2,3, Komárom-Esztergom megyében 2,1 százalékos a nyilvántartott állástalanok aránya a munkaképes lakossághoz képest. Budapesten a XIV., a XX. és a IV. kerületben lépi át a két százalékot a munkanélküliségi ráta, az I. és a II. kerületben az egy százalékot sem éri el.
