Tovább feszesedett a magyar munkaerőpiac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözölte a foglalkoztatottságról, valamint a munkanélküliségről szóló legfrissebb adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Eszerint a tavaly szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 450 ezer fő volt, míg a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 178 ezerre csökkent.
Alig nőtt a foglalkoztatottság
„2017. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 450 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 85 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 11 ezer fővel csökkent” – jelentette a KSH.
Az adatok szerint a foglalkoztatottak közül 4 millió 402 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, foglalkoztatási arányuk 1,3 százalékponttal, 68,8 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,9 százalékkal, 2 millió 412 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal, 76,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők vonatkozásában a foglalkoztatottak száma lényegében stagnált, 1 millió 990 ezer fő volt, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai változásokból adódóan – 0,5 százalékponttal, 61,7 százalékra javult.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 307 ezer fő, a foglalkoztatási ráta 29,6 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) foglalkoztatottak száma emelkedett, ebben a korcsoportban a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 84,2 százalékra nőtt. „Az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók esetében a foglalkoztatottak száma lényegében stagnált; míg foglalkoztatási rátájuk 1,5 százalékponttal, 52,5 százalékra javult” – áll a jelentésben.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 74,0 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,0, a nőknél 66,1 százalék.
Javultak a munkanélküliségi adatok
A KSH a munkanélküliségi adatokat is közölte, amelyek szerint 2017. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében 23 ezer fővel, 87 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 7 ezer fővel, 91 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 10,4 százalékra csökkent, ebben az időszakban a munkanélküliek egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra, míg az 55–64 éveseké 0,8 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent.
A KSH jelentésében kitért rá, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt; a munkanélküliek 42,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. A hivatal végül megjegyezte, hogy 2017. november végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,7 százalékkal, 258 ezer főre csökkent.
Látóhatáron belül a teljes foglalkoztatottság?
Korszakhatárhoz érkeztünk a foglalkoztatásban, mivel a kormány növekedést támogató politikája, a gazdaság folyamatos erősödése és egészséges szerkezete a munkaerőpiacon is fordulatot eredményez
- reagált a KSH adataira Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozta: a foglalkoztatás dinamikus növekedésének köszönhetően a 2010-es kormányváltás óta mintegy 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 570 ezer fővel nőtt a létszám. A tárcavezető szerint a kormány intézkedései, a hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás, a Munkahelyvédelmi akció, az Ifjúsági garancia program, illetve a munkahelyteremtő beruházások támogatása nagyban segítette a munkából élők számának növelését.
Természetesen még van az országban munkaerő-tartalék, a jelenleg inaktívakat, a munkanélkülieket, a kisgyerekes anyákat, illetve a nyugdíjasokat is szeretnénk minél nagyobb számban támogatni a munkaerőpiacra történő visszatérésben
– tette hozzá. Varga kiemelte, folytatni kell a szakképzési- és felnőttképzési rendszer átalakítását, bővíteni kell a munkaerő-mobilitást ösztönző támogatási programokat. Ez utóbbi részeként szélesebb vállalati- és önkormányzati támogatásokat kell biztosítani a munkásszállók építéséhez, kialakításához. A megváltozott foglalkoztatási helyzetben a munkaadóknak is át kell gondolniuk, hogyan tudják a jövőben meglévő kapacitásaikat megtartani és bővíteni. A bérek növelése mellett a kormány külön támogatást biztosít technológiai fejlesztésekhez, a munkaerőt kiváltó beruházásokhoz. A képzési rendszernél pedig sokkal inkább a munkaerőigények alapján kell a programokat, így a szükséges támogatásokat is folyósítani, ebben számítunk a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletekre, a duális képzésben partner Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarára is – hangsúlyozta a miniszter.
Az elemzők további javulásra számítanak
Még mindig tudtak tovább javulni a hazai foglalkoztatási mutatók, a munkaerőpiac további feszesedését jelezve – értékelte a statisztikai hivatal adatait Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Hozzátette: az adat alacsonyabb lett a bank által várt 3,9 százaléknál és a 4 százalékos Bloomberg piaci konszenzusnál is. A munkanélküliségi mutatókkal kapcsolatban az elemző kifejtette: a tavalyi évben az Erste várakozása szerint 4,2 százalék lehetett a munkanélküliségi ráta, ami az idei évben várhatóan tovább csökken, 4 százalékra, esetleg némileg ez alá.
Az igen feszes hazai munkapiac támogatja a bérek további emelkedését, így – figyelembe véve a csak lassan emelkedő fogyasztói inflációt – a reálbérek növekedési üteme is erős maradhat 2018-ban. „Mindez támogatja háztartások fogyasztásának további bővülését, ami így a GDP növekedésének is meghatározó tényezője lehet az idén is. 2018-ra 3,4 százalékos GDP növekedést jelzünk előre, melynek kapcsán felfelé mutató kockázatokat látunk” – ismertette prognózisát az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiacon tapasztalt kedvező fejlemények összhangban vannak mind a bank várakozásaival (sőt némiképp felül is múlják azokat), mind pedig az éven belül megszokott hullámzással (vagyis a historikus szezonalitással). „Ami 2018-at illeti, továbbra is javulhat a munkaerőpiac helyzete, ugyanakkor úgy véljük, hogy egyre inkább a kínálati oldal lesz a szűk keresztmetszet. Tehát nem az üres álláshelyek hiánya, hanem a szabad munkaerő korlátossága miatt a munkanélküliségi ráta már csak csekély mértékben csökkenhet. 2018 végére 3,5 százalék körüli rátára számítunk” – fűzte hozzá.
