Jenerősödést hozhat egy jó inflációs adat

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek tavaly január–decemberi alakulásáról szóló adatokat, szerdán pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) publikálja részletes tájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének 2018. január végi helyzetéről. A február 8-án kiadott gyorstájékoztató szerint januárban 192,8 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere.

Az NGM tájékoztatása szerint a központi költségvetés hiánya 258,9 milliárd forint volt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos többletet értek el. A költségvetési kiadások közül az uniós kifizetések 327,9 milliárd forintot tettek ki, ezekhez nem volt elszámolható bevétel.

Csütörtökön jelenik meg a kiskereskedelmi forgalom tavaly de­cemberi és egész éves alakulásának második becslése. Egy nappal később, pénteken közli a KSH a lakásépítések, építési engedélyek tavalyi egész éves adatait. Nemzetközi porondon két fontos adat is érkezik, az egyik a német IFO gazdasági hangulatindex, a másik a japán inflációs adat. Az idei év első hónapjában újabb történelmi csúcsra emelkedett Németországban az IFO intézet gazdasági hangulatindexe, a várakozási komponens jelentősen csökkent a decemberi megugrást követően.

A friss adattól nagyon enyhe csökkenést várnak az elemzők, ahogy a ZEW hangulatindex is korrigálhat kicsit februárban, a korábbi emelkedést követően.

Ezzel együtt a konjunktúra nagyon kedvező képet mutat, Németország GDP-je az előzetes adatok szerint 2,9 százalékkal bővült a tavalyi év negyedik negyedévében éves bázison, miközben az eurózóna egészének növekedése 2,7 százalékos volt – emelte ki elemzésében Dunai Gábor, az OTP makroelemzője. Ráadásul, a brit gazdasági növekedés lassulása miatt, ez meghaladta az EU 2,6 százalékos értékét. Arra, hogy az eurózóna az EU egészénél gyorsabban nőjön, nagyon régóta nem volt példa.

A rövid bázisú mutatók alapján 2018-ban is kitart majd a lendület (bár az éves dinamika némileg csökkenhet), miközben a bérek és a fogyasztói árak oldaláról továbbra sem látszik nyomás, így a monetáris kondíciók még egy ideig lazák maradnak. Ez azonban nem tarthat örökké: a szakértő szerint az Európai Központi Banknak előbb-utóbb jeleznie kell a monetáris szigorítás várható ütemezését, miközben az Egyesült Államokban idén akár véget is érhet a kamatemelési ciklus.

Ennek alapján Dunai úgy véli, hogy, egybecsengve a technikai képpel, adottak a feltételek a további euró-dollár emelkedéshez.

Pénteken érkezik japánból az inflációs adat: a szigetországban az utóbbi negyedévekben élénkült a növekedés, amit az is tanúsít, hogy 1980 óta először négy egymást követő negyedévben tudott nőni a japán gazdaság. A növekedés fő motorja a lakossági fogyasztás, de fontos szerepe van a japán jegybank laza monetáris politikájának is.

Az élénkülő növekedés, az alacsony munkanélküliségi ráta, valamint a meglehetősen expanzív monetáris politika ellenére az infláció továbbra is alacsony, 1 százalék alatti, ami bőven a japán jegybank 2 százalékos inflációs célja alatt marad.

Mivel a japán jegybankelnök, Kuroda mandátumát meghosszabbították, ezért előretekintve a jegybank monetáris politikájában nem számíthatunk érdemi változásra

– mondta Módos Dániel, az OTP makroelemzője.

A mostani inflációs adat alapján a várakozások szerint az infláció némileg lassulni fog, ám figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszakban, például az USA-ban is, az infláció inkább felfelé okozott meglepetést. Amennyiben az infláció a várakozásokkal ellentétben mégsem csökkenne, akkor a jen erősödhetne a dollárral szemben – véli Módos.