Jóval több embernek kellett 2017-ben közérdekű munkát végeznie bírósági döntés alapján, mint 2016-ban. A ledolgozott munkaórák száma is számottevően nőtt. Míg tavalyelőtt 62 349 ember végzett büntetésből ingyenmunkát – összesen 1,18 millió munkaórát –, addig tavaly már 73 147 ember 1,37 millió órában – válaszolt a Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaságnak. A ledolgozott munkaórák száma 2015-ben még egymillió alatt volt, akkor 69 428 főt köteleztek ilyen munkavégzésre.
Tavaly több mint 47 500 olyan személy rótta le tartozását a közigazgatásban, aki vagy szabálysértést követett el, vagy büntetőeljárásban ítélték el, az érintettek együtt több mint egymillió órát dolgoztak.
Számuk tavalyelőtt is meghaladta a 40 ezret, és csaknem 753,3 ezer órányi munkát végeztek. A többi ágazatban 2017-ben bő 25,5 ezren töltötték így le a büntetésüket, mintegy 354 ezer órát dolgozva, 2016-ban pedig 22 ezren voltak, és 265 ezer munkaórát teljesítettek.
Nem tudni, hogy pontosan mekkora hasznot hajt a közérdekű munka, de érdemes a minimálbérből kiindulni. A tavalyi havi 127 500 forintos legkisebb bérrel számolva egy munkaóra legalább 725 forint volt 2017-ben. Ebből következően legalább 990 millió forint bérnek megfelelő közérdekű munkát végeztek tavaly, de a munkák eltérő jellegéből, hasznából fakadóan jóval egymilliárd forint feletti értékteremtés feltételezhető.
Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd
A közérdekű munka napi időtartama szabálysértést elkövetők számára minimum 4 és legfeljebb 8 óra lehet, havonta legalább 24 óra. Büntetőeljárásban elítéltek esetében napi legalább 4, maximum 12 óra lehet az időtartam, de a heti 48 órát nem haladhatja meg. Munkaviszony nem létesül a foglalkoztatásra. Manapság az állam ténylegesen garantálja azokat a munkahelyeket, ahol közérdekű munkát lehet végezni. Ezt egy 2012-es módosítás írja elő. Korábban igen korlátozott volt az olyan munkáltatók száma, ahol le lehetett dolgozni a büntetést.
Közérdekű munka végezhető helyi önkormányzatnál, állami és önkormányzati oktatási, szociális és egészségügyi intézménynél, központi költségvetési szervnél, sőt egyházi intézménynél is. Az arra kötelezettek közül sokan dolgoznak például vízitársulatnál, erdőgazdaságnál, szociális szövetkezetnél vagy éppen vasúti pályahálózatot működtető cégnél.
A foglalkoztatói nyilvántartásból kiderül, hogy mely munkáltató alkalmazhat szabálysértést elkövetőt, és melyik bűncselekmény miatt elítéltet. A nyilvántartás rögzíti a munkavégzés jellegét, helyét, időtartamát, a szükséges iskolai végzettséget, azt, hogy a közérdekű munka végezhető-e a foglalkoztatónál szabad- és munkaszüneti napokon, és hogy egy napon hány embert foglalkoztathatnak.
Könnyen közérdekű munkán találhatja magát, aki nem fizette be a szabálysértési pénzbírságot vagy a helyszíni bírságot. Ha önkormányzati rendeletben meghatározott magatartást szeg meg valaki, például a dohányzással kapcsolatban, akkor a kiszabott közigazgatási bírság helyébe is léphet közérdekű munkavégzés. A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munka lép.
