BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem közelítjük meg az inflációs célt idén

Két és fél százalékos lehet a fogyasztói árindex átlagos emelkedése idén a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, így idén még csekély a valószínűsége a Magyar Nemzeti Bank szigorító intézkedésének: laza monetáris politikára számíthatunk 2018-ban is.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2,1 százalékos lehetett a márciusi fogyasztói árindex emelkedése éves alapon. A maginfláció becslésekor a megkérdezettek fele 2,4, a másik fele pedig 2,5 százalékot prognosztizált, így a konszenzust kivételesen két tizedesjegynyi pontossággal, 2,45 százalékban állapítottuk meg. Az előrejelzések szerint idén átlagosan 2,5 százalékos lehet az árindex változása, amely csupán 0,1 százalékponttal magasabb a tavalyi adatnál.

A fogyasztói árindexet legfőképp két, ellentétes hatás befolyásolhatja 2018-ban: a bérdinamika a szolgáltatások árán keresztül húzhatja felfelé az inflációt, míg ezt a bázishatás ellensúlyozhatja, így lehet 2,1 százalékos a 2018-as fogyasztói árindex emelkedése – ismertette lapunkkal előrejelzését Gárgyán Eszter, a Citibank vezető közgazdásza. A fő inflációs mutató csúcsértéke 2,3 százalék lehet, míg a maginfláció akár 2,7-2,9 százalékig is felkúszhat. Gárgyán Eszter hangsúlyozta: a tavalyi ütemhez képest mérséklődhet a dohánytermékek és alkohol kategória áremelkedése, mivel idén kisebb mértékű lehet a termékcsoport jövedékiadó-emelése, mint 2017-ben volt.

A dohány- és az alkoholtermékek kevésbé drágulnak majd, mint 2017-ben
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Valószínűleg februárban láthattuk az idei év legalacsonyabb inflációját, márciusban már gyorsulhat a fogyasztói árindex növekedése, 2 százalékos lehet a mutató – mondta el várakozásait a Világgazdaságnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az emelkedést elsősorban az előző évi ársokkok bázisba való beépülése magyarázza. Ráadásul a szolgáltatások inflációja is erősödhet, az utóbbi a maginflációt is felfelé nyomhatja. Virovácz Péter prognózisa szerint a 2,6 százalékos infláció reális lehet (ez 0,1 százalékponttal magasabb a Világ­gazdaság 2,5 százalékos konszenzusánál). Igaz, a nemzetközi alacsony inflációs környezet miatt lefelé mutató kockázatokat lát az elemző.

Továbbra is meghatározó a mérsékelt külső inflációs környezet, illetve az olajárak alakulása, ez utóbbi egyben kockázatot is jelenthet – véli Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A belső folyamatok közül a béremelkedés húzhatja felfelé az inflációt – keresleti és kínálati oldalról egyaránt –, ám ennek hatása a fogyasztói árindexre mindeddig csekély volt, és ebben továbbra sem várható változás.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.