Csak akarat kérdése az alacsonyabb költségvetési hiány elérése

Az elmúlt két esztendőben a költségvetésben az év végén még maradtak tartalékok, amelyeket a kormányzat elköltött, ám enélkül már korábban is alacsonyabb lehetett volna a deficit – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatásvezetője. A 4 százalék körüli növekedéshez vezető pontos intézkedéseket még nem ismerjük, elsősorban a minimálbér emelése és a versenyképesség fokozása jöhet szóba. A szakértő aláhúzta, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor megvalósíthatók a konvergenciaprogramban szereplő növekedési tervek.

Idén akár az 5 százalékos GDP-növekedés sem kizárt, a következő években pedig a magyar gazdaság 3,5–4 százalék közötti bővülése reális, a dinamikus emelkedés a költségvetési hiány és az adósságráta leépülését is támogatja – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Bár a pénzforgalmi deficit igen magas, ezt nagymértékben az EU-források megelőlegezése okozza; az európai módszertan szerint számolt ESA-hiány 2 százalék körül alakulhat. Mindez a következő évekre is jellemző lesz, de a pénzforgalmi hiány nullás vagy szufficites lehet, ami jelentősen hozzájárulhat az adósságráta leépítéséhez is.

A Takarékbank szakértője kiemelte, hogy a 6,5–8 százalék közötti nominális GDP-növekedés reálissá teszi az államadósság meredek esését, így nem zárható ki, hogy 2022-re 60 százalék alá ereszkedjen a mutató.

Magyarország GDP-arányos adóssága továbbra is magas régiós összehasonlításban, tehát takarékos költségvetés lenne indokolt – egészítette ki a gondolatot Regős Gábor. Kedvező gazdasági környezetben egyszerűbb csökkenteni a hiányt, mint válság idején, amikor gyakran a szinten tartáshoz is megszorítások szükségesek. A makropályát persze fenyegethetik külső veszélyek, az elemző ezek közé sorolta az előre nem megjósolható recessziót és egy esetleges pénzügyi turbulenciát. Belső okok is felmerülhetnek. A legnagyobb kérdés, hogy a kormány mennyire szorgalmazza a tervezet megvalósítását, illetve hogy a gazdaság szereplői milyen extra forrásokat, kedvezményeket tudnak kicsikarni a döntéshozóktól, amelyek megnehezíthetik a deficit fokozatos leszorítását.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja