Modernizálna az agrárkamara

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) vezető testületeivel közösen megfogalmazott dokumentum nem stratégia, de segítséget nyújthat annak megalkotásában – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A mezőgazdaság számára nemcsak kihívás, hanem lehetőség is, hogy percenként 140 fővel gyarapodik a Föld lakossága, s 2050-re a világ népessége eléri a kilencmilliárdot. A növekvő élelmiszerigényt az agrártermelőknek egy maximum 5 százalékkal bővíthető termőterületen kell kielégíteniük – tette hozzá.

Ezekből is látszik, hogy a termőföld birtoklása a nemzeti önrendelkezés kérdése, s mint ilyen politikai ügy – mondta a NAK-elnök. Az agrárkamara továbbra is azt támogatja, hogy maradjon nemzeti kézben a földvagyon. A NAK szerint a mostani birtokstruktúra nem fenntartható, várható a földkoncentráció és a gazdálkodók számának csökkenése, e folyamatot pedig érdemes a szabályozással segíteni. Ennek fontos eleme lenne az osztatlan közös földtulajdon újratermelődésének megakadályozása például az öröklési szabályok megváltoztatásával. A NAK a kisebb értékű földek eladásakor megszüntetné az ügyvédkényszert is.

Az elmúlt években javult az ágazat teljesítménye, nőtt a kibocsátás, de vannak olyan területek, amelyek még most sem érik el a rendszerváltás előtti szintet. Ahhoz, hogy javítsuk pozícióinkat a világpiaci versenyben, modernizálni kell a termelést, magasabb szinten alkalmazva a precíziós technológiákat, a digitalizációt, teret adva az innovációnak. Ehhez a mostaninál jelentősebb fejlesztési forrásokat kell biztosítani a mezőgazdasági termelőknek és élelmiszeripari vállalkozásoknak.

Az agrárkamara álláspontja szerint elengedhetetlen egy olyan adórendszer kialakítása, amely nem adóoptimalizálásra ösztönöz, hanem arra, hogy egységnyi területen minél nagyobb termelési érték jöjjön létre. Ehhez a családi gazdaságok önálló jogi személyiséggel való felruházása lenne az egyik eszköz. A köztestület javasolja továbbá, hogy a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forint összeghatárig adómentesek legyenek. Mindezek mellett folytatni kell a megkezdett áfacsökkentést is.

Mivel az uniós források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne, a támogatásokra továbbra is szükség van, de azzal a feltétellel, hogy a forrásokat a versenyképesség javítására kell fordítani. Győrffy Balázs elmondta: a vidékfejlesztési programba a következő uniós ciklusban a mainál 700 milliárddal több, 2 ezermilliárd forintot kellene irányítani. Ebben a nemzeti költségvetésnek nagyobb szerepet kell vállalnia.

A termelők a jövőben piaci alapon fognak rákényszerülni az egymással való együttműködésre, aminek Győrffy Balázs szerint nincs alternatívája. Mindez azonban csak akkor hoz eredményt, ha a teljes élelmiszerláncra kiterjed. Ezért el kell érni, hogy a magyarországi alapanyag minél nagyobb hányada kerüljön a hazai élelmiszer-feldolgozókhoz. Győrffy Balázs szerint ahhoz, hogy a megnövekedett termelést biztonságosan el tudják helyezni a piacon, a gazdáknak szükségük lesz arra is, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú üzletláncok aránya.