Versenyképesebb gazdaságot, gazdaságirányítást terveznek a miniszterek

Palkovics László: erősíteni kell a kkv-k termelékenységét

Javítani kell a magyar cégek, főként a kkv-k termelékenységi mutatóin, mert a nyugat-európai cégekhez képest ez most 60 százalékos teljesítményt – mondta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Magyarország hátulról a harmadik helyen áll az EU-ban a termelékenység tekintetében, a kkv-k nem termelnek hatékonyan, ám a visegrádi országokhoz képest nem nagy a lemaradásunk. A miniszterjelölt jelezte: ma százból kilencvenhét cég magyar az országban, de gazdasági súlyuk ugyanakkora, mint a 3 százaléknyi külföldi cégé. Szerinte a versenyképesség erősíthető az adó-, illetve adminisztratív terhek csökkentésével és a márkaépítéssel is.

Palkovics szerint hiába történtek lépések a szakképzés és a felnőttképzés megerősítésére, nem állunk jól. Az EU-ban a finneknél a legnagyobb, 27 százalékos a felnőttképzésben részt vevők aránya, az uniós átlag 10,9 százalék, nálunk 6,2. Korlátozza a hazai kkv-k teljesítményét az is, hogy alacsony mértékű az innovációs tevékenységük. Az összesített innovációs indexet tekintve Svédország a listavezető az EU-ban, 143,5 százalékos mutatóval, Magyarországé 67,4, Lengyelországé 54,8, Romániáé 33,8 százalék. Palkovics László hangsúlyozta: növelni kell az innovációt, a hozzáadott értékek arányát. Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportban és általában az ipari termelésben. Mindez jó alapot nyújthat a magas hozzáadott értéket jelentő részarány növelésére; itthon ez az arány 69,2 százalék, az EU-ban 56,2 – Németországot is megelőzzük e téren.

A miniszterjelölt felhívta a figyelmet arra, hogy az innovációs képesség növelhető az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma létrehozásával, s az úgynevezett kritikus infrastruktúra, például az energia, a közlekedés, a környezetvédelem megfelelő kialakításával. Úgynevezett tudományparkok jönnek létre Szegeden, Pécsett, Miskolcon is, összefonódik a piaci igény, az ipari akadémiai kooperáció, az erős kormányzati támogatás és a felsőoktatási háttér, így ez új, innovatív megoldásokat hozhat. E rendszernek az is a célja, hogy nemzetközileg versenyképes, magyar tulajdonú cégek formálódjanak. Az egyetemi, innovációs programokra minél több uniós forrást próbálnak elnyerni – a cél, hogy kutatásfejlesztésre a GDP 1,8 százalékát költsék el 2020-ban.

A középiskolákban kitűnően teljesítők, például tanulmányi versenyt nyerők havi 50 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek, ezáltal is megakadályozható az elvándorlás a miniszterjelölt szerint. Attraktív munkaerőpiacra van szükség, az utóbbi években markánsan növekedtek a bérek és a foglalkoztatottság is. Fel kell készülni rá, hogy a digitalizáció, az automatizáció, a robotizáció egyrészt fölöslegessé tesz munkahelyeket az elkövetkezendő években, másrészt azonban újak is keletkeznek majd.

Bártfai-Mager Andrea: posták és takarékszövetkezetek

a Modern falu programban

Az állami vagyongazdálkodás hatékony legyen, a vagyongyarapodás pedig stabil és kiszámítható – vázolta terveit Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a gazdasági bizottságban.

A legutóbb új területe jó részét kormánybiztosként irányító szakember négy sarkalatos pontot vázolt fel célként: a versenyképesség javítását, a stratégiai ágazatok magyar többségi tulajdonban tartását, a tőkepiac fejlesztését, valamint azt, hogy meg kell erősíteni az állami jelenlétet a feltörekvő iparágakban is. Az állami vagyon mintegy 16 ezermilliárdra rúg, ebből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozzávetőleg 8600 milliárd forintot felügyel. A miniszterjelölt utalt arra, hogy a vagyonportfólió fókuszában a „nemzeti bajnokok” lesznek, vagyis a húzóerőt képviselő magyar vállalatok; más cégek is megmaradnak, ám lehetnek olyanok is, amelyekről kiderülhet, nincs rájuk szükség.

Bártfai-Mager Andrea hangsúlyozta, hogy a Modern falu programban szerepet vállalnak a takarékszövetkezetek, melyek annyi fiókot működtetnek az országban, mint a többi bank együttvéve, továbbá a Magyar Posta fiókjai is. Az MFB évi 400 milliárdos pluszforrással támogathatja a magyar gazdaság fejlődését, a pénzintézet a kockázatitőke-piac egyik legaktívabb európai szereplője. A miniszterjelölt utalt arra is, hogy a rezsicsökkentés folytatódni fog.

Nagy István: ötvenezer közfoglalkoztatott kell az agráriumnak

A növekvő népesség emelkedő élelmiszerigénye óriási kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, amelynek a magyar agrárium a kis és nagy szereplők összefogásával lesz képes megfelelni – mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt, a mezőgazdasági bizottság előtti meghallgatásán. A 2014–18-as kormányzati ciklusban az agrártárca parlamenti államtitkáraként, miniszterhelyetteseként dolgozó agrárpolitikus pozitívnak nevezte, hogy a magyar mezőgazdaság növekedése az első háromban volt az Európai Unióban 2010 és 2017 között. Folyó áron 52, változatlan áron pedig 27 százalékkal nőtt a kibocsátás, rekordot döntött tavaly az export, s 47 ezerrel többen dolgoztak az ágazatban, mint 2010-ben. A munkaerőhiány csökkentésére azonban ötvenezer közfoglalkoztatottat kellene átirányítani az ágazatba. Növelni kell a versenyképességet, mert jelentős az uniós országokkal szembeni hatékonyságbeli hátrányunk, amit a miniszterjelölt szerint a következő 10-15 évben le kell küzdeni. Fontosnak tartja azt is, hogy az exportban a feldolgozott termékek arányát 70-80, ezen belül a magasabb hozzáadott értékű termékekét 50-60 százalékra kell emelni. Tovább kell folytatni az ütemezett áfacsökkentést, s feladatai lesznek a leendő Agrárminisztériumnak a munkaerő-igényes ágazatok, az állattenyésztés és a kertészet fejlesztésében – például az üveg- és melegházi termelés felületének megduplázásával –, az öntözhető terület nagyságának növelésében, a GMO-s importszója kiváltásában is – derült ki a miniszterjelölti beszámolóból.

Nagy István kiemelte, hogy a magyar agrárgazdaság jövőjét közép- és hosszú távon is az EU keretei között kell elképzelni. Az indokolt környezetvédelmi előírásoknak meg kell felelni, felelősen kell gazdálkodni a természeti értékekkel, de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy erős nemzetközi versenyben, jövedelmezően kell gazdálkodni. Magyarország fenn kívánja tartani a GMO-mentes termelést, s azt a helyzetet is, hogy a talajminőség és a felszín alatti vizek szennyezettsége jobb állapotot mutat a nyugat-európai országokénál.

Rogán Antal: több pénz jut

a szálláshelyekre

A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik feladata egyetértési pontokat találni a választókkal a kormány által fontosnak ítélt ügyekben, a foglalkoztatás, a családtámogatás és az illegális bevándorlás területén – mondta meghallgatásán Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt. Hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is arra törekszik, hogy segély helyett munkát biztosítson mindenkinek, bővítse a családok adókedvezményeit és a gyermeket nevelők támogatását. Rogán jelezte: az új kormányzati ciklusban a turizmusért is felelős tárcaként kiemelten támogatják az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, ezért 15 milliárd forinttal bővítik a panziók szálláshely-fejlesztési támogatásának keretösszegét. A kormány tervei szerint 2030-ig a turizmus hozzájárulása a GDP-hez 10 százalékról 16-ra, foglalkoztatottainak száma százezres növekedéssel 450 ezerre nőhet. Rogán versenyképességi tényezőnek nevezte a korszerű elektronikus közigazgatást is.

Kásler Miklós: a demográfiai helyzeten kell javítani

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nagyon sokféle tevékenységet, az élet számos területét fogja össze, de a minisztériumnak egyetlenegy középpontja van, az ember – mondta miniszteri meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságában Kásler Miklós. Hozzáfűzte: az emberhez az értékek mentén szabad közeledni, ezek határozzák meg a célokat, s a célok fogják meghatározni a minisztérium közép- és hosszú távú eszköztárát is. A miniszterjelölt a kiemelt célok között említette a demográfiai trend megfordítását, a munkaalapú társadalom megteremtését, a gyermekvállalás ösztönzését, az alapellátás viszonyrendszerének teljes újragondolását, a sürgősségi betegellátás és a mentés átszervezését, valamint a gyermekgyógyászat fejlesztését is. Hozzátette, hogy nem tervez kórházbezárásokat, a szűrővizsgálatok pedig kiemelt prioritást kapnak, s központilag lesznek szervezve és finanszírozva. A kórházak finanszírozását firtató kérdésre azt válaszolta, struktúraváltásra van szükség, és ő a centralizált ellátás mellett teszi le a voksát.

A miniszterjelölt a kulturális bizottsági meghallgatásán a köznevelés terén lényeges célnak nevezte, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás mértékét, valamint hogy felkészítsék a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira. Szeretnék megerősíteni a pedagógiai szakszolgálatokat, jelentősen növelnék a gyógypedagógusok számát – fűzte hozzá. Kitért az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, fontosnak tartva a digitális átállást az oktatásban. A felsőoktatásban a magyar tradícióknak megfelelően Európa egyik legkiválóbb rendszerét szeretné kialakítani – mondta a miniszterjelölt. Ennek része a pedagógusképzés megújítása is. Kásler kiemelte: magas nívójú felsőoktatáshoz magas nívójú köznevelésre van szükség, amihez pedig elengedhetetlen a színvonalas pedagógusképzés.