Duplázni kellene a nézőszámot
Több mint 25 milliárd forintból gazdálkodott tavaly együtt a 12 klub a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságban, pénzügyi beszámolóik szerint. A pénz csaknem 40 százalékát a két élcsapat, a Videoton és a Ferencváros költségvetése adta. Csak a 730 millió forintból fenntartott Balmazújváros nem vallhatta magát milliárdosnak. A 3. és 11. hely között 1,05 és 2,5 milliárd forint között szóródtak a büdzsék. Mivel az FTC 5,28, a Videoton pedig 4,4 milliárd forintból gazdálkodott, törvényszerű volt, hogy köztük dől el a bajnoki cím sorsa. Az aranyérem a fehérvári piros-kékekhez került a budapesti zöld-fehérekkel szemben.
A bajnokság kiegyensúlyozott középmezőnye elsősorban a központi bevételek szétosztásának, így a televíziós közvetítési jogdíjaknak és a szerencsejáték-szerződéseknek köszönhető – magyarázta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. Kifejtette, hogy a Ferencváros vagy a Videoton sem a piaci forrásoknak köszönheti a jóval nagyobb költségvetését, hanem inkább szponzoraiknak, amelyek főként állami tulajdonú cégek, például közszolgáltatók. A szakértő szerint mindenekelőtt több nézőre van ahhoz szükség, hogy egy futballcsapatot működtető vállalkozás piaci alapon is életképes legyen. A nagyobb nézőszám főként a játék színvonalától függ. Míg ma átlagosan 3000-en látogatnak ki egy-egy mérkőzésre, vagyis a bevételek 4-5 százaléka származik jegyeladásból, legalább 6000 nézőre lenne szükség a 8-10 százalékos arány eléréséhez. Mert ha van érdeklődés, akkor a támogatók is megjelennek, legyen az bank, biztosító, autó- vagy sörgyár – tette hozzá a szakember.
A magyar klubok első számú értékmérője a nemzetközi szereplés lenne, csakhogy a két legfontosabb kupasorozatban, a Bajnokok Ligájában (BL) és az Európa-ligában 2009, illetve 2012 óta nem jutott el a főtábláig hazai együttes. A BL-ben ráadásul a következő, 2018–2019-es kiírástól nehezebb lesz a magyarok helyzete, mert a 32 csoportkörös helyből már tíz helyett csak hat lesz kiadó a selejtezők végén, ehhez pedig négy párharcot kell megnyerni.
Ha korábban azt mondtuk, hatmilliárdos költségvetéssel háromból kétszer jó eséllyel elérhető a BL-főtábla, az új feltételekkel már 9-10 milliárddal – fogalmazott Szabados Gábor. Ám nyomban hozzátette: csapataink az elmúlt években még az anyagi hátterük alapján esélytelenebb albán vagy bosnyák riválisokkal szemben is alulmaradtak. Szerinte a Videoton és a Ferencváros 4-5 milliárdos büdzséjével a Bajnokok Ligája nem realitás, az Európa-liga viszont igen, ahol nem 32, hanem 48 csapat szerepelhet a csoportkörben. A társaságiadó-kedvezmény rendszere (TAO) kapcsán a sportközgazdász elmondta, hogy annak 2011-es létrehozása óta csaknem 200 milliárd forint áramlott a labdarúgócsapatokhoz. Míg korábban, ha egy klubtulajdonos 100 forintból 20-at az utánpótlásra, másik 20-at a létesítményekre költött, csak 60 forintja maradt a felnőttcsapatra, de a TAO révén a két kisebb tételre már talált forrást, így a rendszer a profi labdarúgást is segíti.
