Élen járunk az áfával, de a legalacsonyabb a tao

A cég 22 közép- és kelet-európai ország adóit összevető brosúrája szerint még mindig Magyarországon a legmagasabb, 27 százalékos az általános forgalmi (Horvátországban 25, Németországban 19 százalék), viszont a legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó, amely Ausztriában 25, Németországban pedig 33 százalékos. A személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék Bulgáriában, Romániában is. Magyarország a 15 százalékos, egykulcsos mértékkel a középmezőnyben helyezkedik el, a progresszív adózású Szlovéniában 50, Ausztriában 55 százalékos is lehet az

A Mazars szerint a régió kormányai egyre inkább támaszkodnak a fogyasztási típusú adókra: a legtöbb országban cél a beszedési hatékonyság növelése.

A hozzáadottérték-adók államháztartási jelentőségét az is jelzi, hogy a beszedés hatékonyabbá tétele érdekében az országok olyan modern digitális technológiákat vezetnek be, amelyek csökkentik a nem adózó ügyletek arányát. Ilyen eszköz lehet az online pénztárgépek szektorális bevezetése, a fuvarozással járó ügyletek kiemelt figyelemmel kísérése, például az EKÁER.

Erre jó példa, hogy júliustól Magyarországon a számlázóprogramokat is be kell kötni az adóhatóság rendszerébe, ezzel automatizálva az azonos idejű adatszolgáltatást.

A régiós országok előszeretettel alkalmaznak forrásadót a kamat-, az osztalék- és a jogdíjjövedelmekre (15 vagy akár 20 százalékos mértékben). Ugyanakkor Litvánia, Észtország és Magyarország továbbra sem vet ki forrásadót a tőkejövedelmekre.

A kelet-közép-európai régió kétharmadában már megengedik, hogy az adózó IFRS-alapú egyedi beszámolót (separate financial statement) készítsen, és ezt használja az adózáskor. Az országok több mint felének adórendszere támogatja valamilyen formában a kutatást és a fejlesztést.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható