Látványosan fejlődtek a diszkontláncok
Bár a kiskereskedelem 4,9 százalékos tavalyi növekedésén belül az élelmiszer-forgalom 2,7 százalékos bővülését az üzemanyag-értékesítés (3,3 százalék) és a non-food kategória fejlődése (8,3) is felülmúlta, a pénzügyi beszámolók közzététele után mégis az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok külön versenyét övezi kiemelt figyelem. A Cégközlöny adatbázisa és a Trade Magazin szaklap becslése alapján kirajzolódó rangsorban a Tesco áll az élen, miután a bruttó árbevétele 3,5 százalékos növekedéssel elérte a 808,8 milliárd forintot a 2017-es üzleti évben.
A vizsgált időszakban a Tesco hazai hálózata 112 hiper-, 35 szupermarketből és 59 kényelmi formátumú, úgynevezett convenience üzletből állt, a vállalatnak egy egység átlagosan 3,92 milliárd forintot hozott a konyhára. A cég pénteken közölte, hogy megújította budaörsi és csepeli áruházát: az új dizájn mellett a vásárlói teret is optimalizálták.
Kardinális kérdés a munkaszervezés hatékonysága
A kiskereskedelmi láncok rivalizálását alapvetően a beszerzés, a logisztika és a munkaszervezés hatékonysága dönti el, az egy üzletre vetített forgalomból pedig aligha jönnek ki jól az elaprózott bolthálózatok. Így a Coop hiába növelte 3,8 százalékkal 604 milliárd forintra a bruttó bevételét, mivel a kimutatás szerint 4910 üzlete van, egy év alatt átlagosan csak 123 millió forint gyűlt össze egy egységén. A lánc sajátossága, hogy az üzletek csaknem fele nem Coop-kisbolt, mégis a rendszer része. A társaság májusi közgyűlésén az is elhangzott, hogy informatikai fejlesztéseket hajtanak végre, amelynek finanszírozása érdekében tőkeemelésről döntöttek.
Az egy üzletre jutó bevétel terén a Coop ellenpólusa az Auchan. Az addig 19 hipermarketet üzemeltető társaság tavaly szeptemberben Szekszárdon átadta 20. egységét, ezúttal egy szupermarketet. Az Auchan bruttó árbevétele is 3,8 százalékos növekedéssel kúszott fel 363,5 milliárd forintra, vagyis 18,17 milliárd forintos forgalomért felelt tavaly egy-egy üzlet. Igaz, ebben benne van az üzemanyag-értékesítés is, hiszen 18 töltőállomást is működtetett a vállalat. A francia családi tulajdonban lévő lánc húsz éve van jelen a magyar piacon, a következő hat hónapban egy-egy újabb szupermarketet és úgynevezett superstore formátumú üzletet bocsát a vásárlók rendelkezésére.
A weben folytatják
a rivalizálást a hálózatok
A napokban a Világgazdaságnak jelentette be online áruházának jövő év eleji indulását a SPAR ügyvezető igazgatója, Heiszler Gabriella. A versenytársak közül a G’Roby, a Tesco, a CBA és az Auchan már jelen van a weben. Az élelmiszerláncok közül a SPAR üzletstruktúrája a legösszetettebb, hiszen hét alkategóriát is megkülönböztet funkció és méret szerint. Csak a fő szegmensekre koncentrálva a vizsgált időszakban 33 hiper-, 344 szupermarketből, illetve 142 franchise üzletből épült fel a hálózata. Bruttó értékesítése kiemelkedő, 8,9 százalékos ugrással érte el az 562,5 milliárd forintot, így 1,08 milliárdos forgalom jut egy boltra. Az osztrák gyökerű cég Magyarországon együttműködik az OMV-vel és a Lukoillal is. Vezetése elképzelhetőnek tartja, hogy a SPAR két éven belül akár már száz töltőállomáson is jelen lehet.
Hasonló cipőben jár a CBA és a
Reál a korábban említett Cooppal:
a fajsúlyos árbevétel zöme temérdek parányi üzletben keletkezik. A CBA alig egyszázalékos előrelépéssel zárt 508 milliárd forinton, a Reál pedig kétszázalékos növekedéssel jutott el a 398,2 milliárdig. Előbbi 243, utóbbi 194 millió forint boltonként. Mivel mindkét lánc több mint kétezer egységből áll, náluk átlagban csak álom marad a milliárdos forgalom. Alighanem ezeknél a hálózatoknál a legsürgetőbb az átszervezés, mert bár az idén is folytatódik a konjunktúra az élelmiszer-kiskereskedelemben, a növekvő bérek, a terjeszkedéshez felvett hitelek, illetve a beszállítói hálózat struktúrája miatt elkerülhetetlen a hatékonyság növelése.
Kifizetődő bővíteni
a szolgáltatások körét
Az erősen eltérő üzletstruktúrák miatt majdnem olyan egyes láncok összevetése, mintha az almát hasonlítanánk a körtéhez. A Lidl, a Penny Market és az Aldi esetében viszont egyszerűbb a helyzet, hiszen mindhárom diszkontlánc. A Lidl látványos, 17,3 százalékos bővülés után jutott 450 milliárd forintig, ez a 169 üzletben átlagosan 2,66 milliárdos kassza. A német lánc hazai leányvállalata az utóbbi időben különösen aktív a borkereskedelemben: tavaly csaknem 15 millió palack magyar bort értékesített, ennek mintegy felét ráadásul exportálta. A nemzetközi szakértők 21 borvidék 366-féle bora közül választották ki azokat, amelyek 2018-ban kerülnek majd fel Európa-szerte a Lidl áruházak polcaira.
A 215 hazai kirendeltséget fenntartó Penny Market 11,5 százalékos bővüléssel érte el a 260,1 milliárdos bruttó bevételt, ami 1,2 milliárdos eladás üzletenként. A Penny nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a másodosztályú zöldség-gyümölcs termés átvételével támogatja a magyar gazdákat. Igaz, alacsonyabb volt a bázis.
A vizsgált időszakban a 129 üzlettel rendelkező Aldi ugrotta hármójuk közül a legnagyobbat, 24 százalékkal növelte a bruttó eladást az egy évvel korábbihoz képest, így 208 milliárd forintra tornászta fel magát, ez 1,61 milliárd forint boltonként. A Tesco után az Aldi is kínál utazási szolgáltatásokat, nemrég ráadásul átadta az első három diszkontbenzinkútját is. Mindez azt mutatja, hogy az éles piaci versenyben a termékek és szolgáltatások diverzifikálása is az előremenekülés kulcsa lehet.
