Több mint 4 százalékkal emelkedett a hazai GDP

Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest a volumene 4,4 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt I. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – közölte legfrissebb becslésében a KSH.

Termelési oldal

Az ipar hozzáadott értéke 2, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.

Az építőipar teljesítménye 23 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági ágon belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 0,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,9 százalékkal nőtt.

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 12, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 8,2, a szállítás, raktározásé 5,2 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,8 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése volt jelentős. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenység javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,5, az építőipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció együttes hozzájárulása (0,7, 0,6 illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A közigazgatás, oktatás, egészségügy 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a közlekedés, a hírközlés, valamint a szabadidő, kultúra esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 6 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,3 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, az I. negyedévben 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen nőtt, az előbbi nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében a beruházási volumen növekedése, a feldolgozóipar esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető. A költségvetési szervek beruházásai kiemelkedően emelkedtek, míg a vállalkozások beruházási tevékenysége mérséklődött.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 4,8 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 671 milliárd forint aktívum keletkezett. Az 3,5, az 3,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,1, a behozatal 5,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,4 százalékkal nőtt, importja 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2018. I. negyedévi 4,4 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,6, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében nem változtatott a GDP növekedési ütemén.

Az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)

A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,2, a szolgáltatásoké 1,5, az építőiparé 0,7, az iparé 0,6 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,3 százalékkal emelkedett. A közösségi fogyasztás 0,9, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 0,5 százalékkal lettek alacsonyabbak. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export 1,3, az import 2,7 százalékkal bővült.

Az adatok a gazdaság erős növekedési képességét igazolják

A gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye a hatéves adó- és bérmegállapodás gazdaságélénkítő hatását egyértelműen tükrözi. A kiskereskedelmi forgalom közel kétszer gyorsabban bővült, mint tavaly, miközben a belföldi turizmus is kétszámjegyű bővülést mutat. Másrészt soha nem látott mértékben, 65 százalékkal bővültek a lakásépítések, ami jól szemlélteti az Otthonteremtési Program eredményességét – írta a KSH adatai kapcsán a Pénzügyminisztérium.

Közleményükben kijelentették, a gazdaság teljesítményének fenntarthatóságát jelzi, hogy a külső és a belső egyensúlyi folyamatok is kedvezőek és nem a túlzott hitelfelvétel generálja a növekedést.

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk: az első negyedévben az uniós tagállamok átlagosan 2,4 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, így a magyar gazdaság éves alapon negyedik helyezést ért el az eddig rendelkezésre álló 21 ország adata alapján – fűzték hozzá.

A növekedési dinamika fennmaradhat

A felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete, míg a termelési oldalon visszaköszön a felhasználási oldal struktúrája és egyoldalúsága. A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás ágak húzták. Az előbbit a munkaerőhiány szülte digitalizáció, utóbbit a lakosság vagyoni helyzetének javulása magyarázhatja – véli a KSH adatai kapcsán Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője.

A szakember kifejtette, az építőipari teljesítmény a tavalyi évi magas bázis mellett némileg mérséklődött, miközben a gyenge külkereskedelemmel párhuzamosan az ipar (ezen belül is a feldolgozóipar) az elmúlt évek egyik legharmatosabb évkezdetét produkálta. Az ipar és az építőipar együttesen is csupán 1 százalékpontot adott hozzá a növekedéshez.

Előre tekintve úgy véljük, hogy a mostani növekedési dinamika nagyjából fennmaradhat a következő negyedévekben is. Ugyanakkor a szerkezetben némi változást várunk a nettó export javulásával, ahogy az új ipari kapacitások belépnek a rendszerbe. Összességében 2018-ban 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolunk

– tolmácsolta a pénzintézet várakozásait Virovácz Péter.

Ami a kilátásokat illeti, úgy gondoljuk, hogy a lakossági fogyasztás az elkövetkező negyedévekben erős maradhat, hiszen a munkapiac továbbra is feszes, az idén még kitart a bérek jelentősebb emelkedése és magas szinten állnak a fogyasztói bizalmi indexek is – írta kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, hogy az uniós támogatások intenzív felhasználása várhatóan folytatódik, ami pedig a beruházások további emelkedését sugallja.

Így a belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is.

Összességében éves szinten 4 százalék körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság – tette hozzá az elemző.