Átrendeződött a magyar kiskereskedelem: a Lidl elsősége megkérdőjelezhetetlen, van viszont nagy visszatérő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA gyorsan forgó fogyasztási cikkek vagy napi fogyasztási cikkek (FMCG) magyarországi piaca 2025-ben is növekedni tudott, a bővülés mögött továbbra is összetett folyamatok állnak: az infláció, a fogyasztók árérzékenysége, az olcsóbb termékekre váltás, a diszkontok erősödése és a bolthálózat folytatódó konszolidációja egyszerre alakította a szektor teljesítményét. A Trade magazin frissen megjelent FMCG kereskedelmi toplistája szerint 14 kiskereskedelmi lánc bruttó forgalma 2025-ben meghaladta a 8800 milliárd forintot, szemben az előző évi mintegy 8400 milliárddal. A kiskereskedelmi toplista élén továbbra is a Lidl áll, amelynek első helyét a piaci folyamatok alapján egyetlen szereplő sem veszélyezteti.
A diszkontlánc nemcsak megtartotta vezető pozícióját, hanem tovább növelte előnyét is: már több mint 600 milliárd forinttal előzi meg a második helyezett SPAR-t. A SPAR szintén erős évet zárt, közel 7 százalékos forgalombővülésével meghaladta saját csatornáinak és a teljes piacnak az átlagos értékbeni növekedését is.
Kiskereskedelem: nagy változások a harmadik helyen
A legnagyobb változás a dobogó harmadik fokán történt. A CBA és a Kerekes-lánc fúziója nyomán a CBA 2025-ös közös teljesítményével ismét a harmadik helyre került. Erre legutóbb tíz éve 2015-ben volt példa. A fúzió révén csaknem 25 százalékkal növekedett a CBA, ami alapvetően befolyásolta a többi szereplő helyezését is.
A Tesco a negyedik helyre került. A vállalat 2025-ben már áttért az IFRS szerinti könyvelésre, végleges adatait azonban csak júliusban publikálhatja, ezért a toplistában előzetes bruttó forgalmi adat szerepel. Ez néhány milliárd forinttal elmarad a 2024-es szinttől. A dobogós átrendeződés következtében a Coop az ötödik helyre csúszott vissza.
A rangsor középmezőnyében is történt jelentős változás: a Penny először előzte meg az Aldit, a két diszkontlánc helyet cserélt a toplistán. A Trade magazin összegzése szerint a Penny a Lidlhez hasonlóan a diszkontcsatorna átlagánál jobban teljesített, ami arra utal, hogy az elmúlt évek fejlesztései és stratégiai változtatásai 2025-re beértek.
A további sorrend már nem változott érdemben: az Auchan, a Reál, a DM és a Rossmann megőrizte helyezését. A Kerekes-lánc önálló szereplőként való kiesése miatt ugyanakkor az EcoFamily, a Müller és a Dél-100 egy-egy helyet előrelépett.
Hermann Zsuzsanna, az FMCG kereskedelmi toplistát összeállító Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője szerint 2025-ben a legjobb forgalmi növekedést továbbra is azok a láncok mutatták fel, amelyek két számjegyű, 10 százalék feletti bővülést értek el. Ide tartozott a Lidl, a DM és az EcoFamily is. A CBA és a Kerekes fúziója átrendezte a dobogót, miközben a piaci működést befolyásoló szabályozások, valamint az egyes cégek saját stratégiai döntései is jelentős szerepet játszottak az eltérő eredményekben.
Nem csak az infláció húzta a piacot
A YouGov 2025-ös elemzése szerint az FMCG-szektor értékbeni forgalma 5,6 százalékkal nőtt, vagyis meghaladta a KSH által mért 4,4 százalékos inflációt. Ez arra utal, hogy a piac bővülését nem kizárólag az áremelkedés magyarázta. A forgalmat végig felfelé húzta ugyan az 5 százalék feletti árnövekedés, de 2025 szeptemberétől már a volumenben is fordulat látszott: ettől kezdve egyértelmű növekedés indult.
A fogyasztók azonban továbbra is óvatosak maradtak. Az olcsóbb termékekre váltás egész évben jelen volt, ami visszafogta a forgalomnövekedés ütemét. A vásárlók jelentős része továbbra is az alacsonyabb árlépcsőben kereste a kedvezőbb alternatívákat, miközben kitartottak az olcsóbb kereskedelmi csatornák, elsősorban a diszkontok és a drogériák mellett.
A vásárlásonkénti költés 2025-ben 6 százalékkal nőtt, amit főként az infláció magyarázott, de mérsékelt volumennövekedés is hozzájárult. A vásárlási gyakoriság összességében alig változott: míg 2024-ben átlagosan 255 alkalommal vásároltak a fogyasztók, 2025-ben 254 alkalommal. A háttérben ugyanakkor továbbra is jelentős eltérések láthatók a termékkategóriák között. A kategóriák 46 százalékában csökkent a vásárlási gyakoriság, bár ez javulás a 2024-es 50 százalékhoz képest.
A fogyasztás visszafogása továbbra is meghatározó stratégia maradt: tíz kategóriából négyben csökkent a forgalom. Ugyanakkor mérséklődött az olcsóbb termékekre váltás aránya, mert míg 2024-ben a kategóriák felében, 2025-ben már csak tízből négy esetében volt jellemző ez a magatartás.
A diszkontok és a drogériák a piac nyertesei
A YouGov adatai szerint a csatornák közötti versenyt továbbra is a fogyasztók tudatos, költségoptimalizáló vásárlási stratégiája határozta meg. Ez elsősorban a diszkontok, a drogériák és az online csatornák pozícióját erősítette.
A diszkontok piaci részesedése 39,7 százalékról 40,7 százalékra emelkedett. A csatorna nemcsak más szereplőktől tudott forgalmat elhódítani, hanem a vásárlók gyakrabban is tértek vissza ezekbe az üzletekbe, vagyis erősödött a lojalitás. Abszolút értékben a diszkontok 8,2 százalékkal, a drogériák 8,3 százalékkal, az online csatorna pedig 13,4 százalékkal bővült, vagyis mindhárom meghaladta az FMCG-piac 5,6 százalékos átlagos növekedését.
A RetailZoom adatai szintén azt mutatják, hogy a diszkontok a teljes FMCG-piac értékbeni növekedése felett teljesítettek. A korábbi, majdnem két számjegyű bővüléshez képest ugyanakkor náluk is lassulás látszik. A nemzetközi láncok kismértékben újra élénkültek, a hazai szereplők teljesítménye viszont erősen szórt: egyes régiókban és láncoknál két számjegyű növekedés, máshol visszaesés történt.
A drogériák a legdinamikusabb szereplők közé tartoztak, miközben a dohányboltok két nehéz év után ismét növekedési pályára álltak. A RetailZoom szerint ez utóbbi esetben inkább korrekcióról, mint valódi trendfordulóról lehet beszélni.
Folytatódik a bolthálózat zsugorodása
A piac átalakulásának egyik leglátványosabb jele továbbra is a bolthálózat zsugorodása. A 2022–2023-as hiperinfláció és az energiaköltségek megugrása indította el azt a bezárási hullámot, amely azóta sem állt meg. Két év alatt közel kétezer üzlet tűnt el a piacról, és bár 2025-ben lassult az ütem, további mintegy 450 bolt zárt be.
A folyamat ugyanakkor nem kizárólag zsugorodást jelent. A RetailZoom adatai szerint 2025-ben mintegy 400–420 független bolt csatlakozott valamelyik hazai lánchoz, és franchise-rendszerben folytatta működését. A mintegy 18 ezer egységből álló magyar bolthálózat regionálisan továbbra is túlméretezett, ezért a konszolidáció várhatóan folytatódik. Hermann Zsuzsanna arra számít, hogy 2026-ban a hangulatváltozás és a fogyasztói bizalom erősödése pozitív trendfordulót hozhat az FMCG-piacon.
A KSH idei legfrissebb adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom idén márciusban az előző év azonos időszakit 8,2 százalékkal, az előző havit 1,9 százalékkal haladta meg.
