Arra törekszünk, hogy a külföldi vállalatok minél nagyobb arányban hozzák Magyarországra kutatás-fejlesztési, dizájntervezési, marketing- és értékesítés utáni szolgáltatásaikat
– mondta a Világgazdaság kérdésére György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. Kiemelten a nagy hozzáadott értékű beruházásokat kell támogatni, amelyek magas bérek fizetésére adnak lehetőséget, ugyanis így lehet feljebb kerülni az értékláncban. A támogató környezethez hozzátartozik az infrastruktúra is, amely a közművek, az internet és a közlekedés fejlesztését egyaránt magában foglalja. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár aláhúzta: a kutatás-fejlesztési forrásoknak az ITM-nél történő koncentrálása lehetővé teszi, hogy a versenyképesség javítására költhessük a pénzt. Ugyanakkor a kormánynak nem célja, hogy a piaci mechanizmusok és a verseny fegyelmező erejét kiiktassa.
Jól jelzi a magyar gazdaságszerkezet erősségét, hogy a high-tech aránya a teljes exportban Magyarországon a legmagasabb az egész Európai Unióban. Az a cél, hogy az ebből származó magas jövedelem minél nagyobb hányada maradjon a magyar munkavállalóknál és a vállalatoknál – fejtette ki György László. Magyarország sikertényezői a nyugati piacokhoz való földrajzi közelség, a fejlett tudástőke és a tény, hogy jó itt élni. Nem véletlen, hogy sok globális vállalat hozza az országba a szolgáltatóközpontját. Az államtitkár szerint, ha megragadjuk az új ipari forradalom nyújtotta lehetőségeket, a globális átalakulások nyerteseivé válhatunk. Ekkor azt a célt is elérhetjük, hogy
2030-ra az öt olyan vezető ország közé kerülünk Európában, ahol a legjobb élni és dolgozni.
A 4 százalék alatt stagnáló miatt mérföldkőhöz érkeztünk, a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy a munkaintenzív helyett a tőkeintenzív fejlesztés irányába kell elmozdulni – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A robotizáció kezdeti költségei ugyan magasak, azonban megtérülnek, ráadásul sok esetben már most is olcsóbb az automatizáció, mint a munkaerő fejlesztése. Bár egyre nagyobb az ipari kapacitás, Magyarország valójában még mindig összeszerelő üzem, mivel nagyjából 50 százalék az exporthoz szükséges importarány, ami a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai között a legalacsonyabb hozzáadott érték.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
