A labdarúgó NB I átlagnézőszáma 2704-ről 2907-re nőtt a legutóbbi szezonban az azt megelőzőhöz képest, egyúttal az élvonalbeli találkozók televíziós nézettsége is négy százalékkal, átlagban majdnem 209 ezerre emelkedett – derült ki azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a hazai futball 2017/18-as szezonjáról, valamint 2017-es üzleti évéről készített 8. Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertette Muszbek Mihály.
A sportközgazdász arról is beszélt, hogy
a magyar labdarúgás az elmúlt szezonban a korábbi évekhez képest összességében eredménytelenebb volt az utánpótlás-válogatottak és a nemzetközi kupacsapatok szereplése, valamint a felnőtt válogatott FIFA-világranglistán elfoglalt helyezése alapján, és csökkent az ország UEFA-koefficiense.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Azt is mondta, hogy a közelmúltban véget ért oroszországi világbajnokság tanulsága, hogy
csak azon országok válogatottjai sikeresek, ahol az utánpótlás-nevelés már korosztályos szinten is eredményt hoz. Példaként említette, hogy az U17-es és U19-es korosztály 2000 és 2016 között megrendezett világversenyein a friss vb-győztes franciák utánpótláscsapatai 15-ször jutottak be a legjobb négybe, miközben ez Magyarországnak csak 2009-ben sikerült az U20-as vb-n.
Muszbek Mihály hangsúlyozta, hogy a válogatottak erejét jól tükrözi a csapatot alkotó játékosok piaci összértéke, ez
Magyarország esetében 2014-ben még 51,7 millió euró volt, tavaly viszont már csak 35,65 millió.
A Transfermarkt szerint a jelenlegi legértékesebb magyar labdarúgó
Minden idők legmagasabb magyar játékjogeladásainak listáját Dzsudzsák vezeti 40,1 millió euróval, itt Szalai a második (15,9 millió euró), és Détári Lajos még mindig felfért a harmadik helyre (10,5 millió euró).
Fotó: AFP
A sportközgazdász számításai alapján a magyar utánpótlás válogatottak 2017/18-ban összességében 42 százalékos eredményt értek el, míg ez a mutató az előző három esztendőben mindig 50 százalék fölött volt. Az elemzésből kiderül, hogy a magyar csapatok a nemzetközi kupákban a 2017/18-as idényben öt győzelmet és három döntetlent értek el, valamint nyolcszor kaptak ki, így az ország UEFA-koefficiense az előző évi 1,875-ről 1,625-re esett vissza, ami az európai összesítésben már csak a 36. helyhez elegendő, miközben Magyarország 2014/15-ben még a 31. volt.
A legtöbb csapat nyereséget termelt
A magyar válogatott hazai mérkőzéseit a gyengébb eredmények ellenére is átlagban 18 ezer néző tekintette meg a helyszínen, bár az össznézőszám csökkent. A legnézettebb találkozó a tévében a magyar-portugál vb-selejtező volt 845 ezer nézővel, míg a hazai bajnokságból tavasszal a Videoton-Ferencváros mérkőzésre voltak a legtöbben kíváncsiak (320 ezren) a képernyők előtt.
A labdarúgó NB I 12 csapatát működtető gazdasági társaságok a 2017-es üzleti évben a mérlegek szerint 24,98 milliárd forint bevételt könyveltek el 25,08 milliárd forint veszteség mellett, tehát a liga összvesztesége 100 millió forint volt.
A mezőnyből hét klub zárt nyereséggel:
Öt volt veszteséges:
Muszbek Mihály összeállítása szerint a 12 sportvállalkozás üzleti mérlegében 1068 munkavállaló személyi ráfordítása 13,268 milliárd forint volt. Ez alapján a liga összes foglalkoztatottjának átlagos bruttó jövedelme 12,422 millió forint volt.
A legjobban kereső mintegy kétszáz ember – ebben a csoportban játékosok, a szakmai stábok egyes tagjai és klubok felső vezetői vannak – valószínűsíthető éves átlagkeresete 52,8 millió forint. Ez az összeg Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, és eléri az osztrák, dán, svéd, belga szint 80 százalékát
– olvasható a Sportgazdasági Nagyítóban.
A jövőt illetően Muszbek úgy látja, rövid távon sem válogatott-, sem klubszinten nem várható nemzetközi előrelépés. Hosszabb távon pedig akkor lehet fejlődés, ha az akadémiai rendszer gyökeres átalakítást követően az eddigieknél hatékonyabban fog működni.
