Török Zoltán jelezte: az euró árfolyama napjainkban ugyan 330 forint körül mozog, de ahogy a külső hatások enyhülnek az év folyamán,
A vezető elemző elmondta: az első negyedéves gazdasági bővülés után a második negyedévben is 5 százalékot közelítő növekedésre számítanak,
a magyar gazdaság bővülésének üteme azonban 2018 második felében, majd 2019-ben, és 2020-ban is lassulni fog.
Az inflációval kapcsolatban megjegyezte: elsősorban az olajár emelkedésének következtében idén június-júliusban 3,1 százalékra nőhet a pénzromlás üteme, de ez csupán átmeneti jellegű lesz, az infláció tartósan 2019 második felétől emelkedik 3 százalék körüli szintre.
Török Zoltán kifejtette: bár a feltörekvő piacokon általános az eladási hullám, részben az argentin, illetve a török gazdaság bizonytalanságai miatt, a magyar piac felülteljesített a forint gyengülését tekintve a régiós országokhoz képest.
Ezt részben az államadósság GDP-hez mért magasabb aránya – a pénzügyi sérülékenység –, amely továbbra is meghaladja a régiós államokét, részben a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos fenntartások – így például az „extra laza monetáris politika” – idézték elő.
A gazdaságpolitika korrekciója már kezdetét vette – óvatosabb lett a költségvetési tervezés, a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy esetleg monetáris politikai fordulat lesz a jövőben –, így ahogy a külső nyomás enyhül, a forint erősödhet – magyarázta a vezető elemző.
Az mindenesetre látszik, hogy a befektetők bizonytalanabbnak látják a magyar gazdaság alakulását, a magyar gazdaságpolitikát, mint a cseh, vagy a lengyel gazdaságét – vélekedett.
Elmondta: a globális gazdasági kilátások is bizonytalanok, nem tudni, meddig eszkalálódik az Egyesült Államok és a világ többi része között kibontakozó kereskedelmi háború.
