Fontos lesz a szerzett jogok megtartása

Miután napvilágot láttak a 2021–27-es közös agrárpolitika (KAP) kialakításával kapcsolatos rendszerbeli és költségvetési elképzelések, számos vélemény elhangzott a témában. Ugyanakkor a gyorsaság néhány cikkben és közleményben pontatlanságot vagy félreértelmezhető megállapításokat szült, ezért érdemes az új KAP-pal kapcsolatos elképzeléseket összefoglalni – állítják a szerzők, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság (EB) által javasolt szabályozók közel sem tekinthetők véglegesnek. Sok a bizonytalan elem, s az egyeztetések folyamán még számottevő változások is elképzelhetők.

A javasolt KAP egyik fő jellemzője, hogy a döntéshozatalt igyekszik alacsonyabb szintre helyezni (a szubszidiaritás fokozása). A javaslatból kiolvasható cél a teljesítményalapú célzott támogatás, az első pilléres – vagyis a jövedelemstabilizáló, a közjavak előállítását szolgáló, illetve a piacok egyensúlyának megteremtését célzó intézkedéseket finanszírozó – támogatások méltányosabb szétosztása, a környezetvédelmi és klímapolitikai célok hangsúlyosabb figyelembevétele, valamint az egyszerűsítés. Tovább nő a tagállami hatáskör a KAP alkalmazásában, amit az OTP agrárszakértői az OTP Agrár honlapon megjelent írásukban úgy értékelnek, hogy „megint lépünk egyet a közös finanszírozású nemzeti agrárpolitikák irányába”.

Csökkenő források

Az is kiderült már, hogy a KAP teljes költségvetése összességében csökken, a közös agrárpolitikára fordítható pénzek aránya az uniós költségvetésben már csak 30 százalék körül alakul. Ebből következik, hogy a magyar boríték is vékonyabb lesz. A vidékfejlesztési keret éves szinten 15 százalékkal csökken (491 millió euróról 416 millióra). Ennél kevésbé jelentősen mérséklődhetnek a Magyarországnak jutó közvetlen támogatások, amelyeknél 4 százalékos a tervezett vágás: 1273 millió euró helyett 1219 millió jut. Az OTP agrárszakértői szerint nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a fenti összegek folyó áron értendők. Ha az inflációs hatással is kalkulálunk, és 2018-as árakon vizsgáljuk, mi történik az uniós ciklusban, az összkép sokkal rosszabb. A területalapú támogatásokat is tartalmazó első pillérben reáláron számítva mintegy 20 százalékos vágás kalkulálható. Az agrárkassza második pillérében, a vidékfejlesztésnél pedig csaknem 30 százalékos reálértékű az uniós támogatások zuhanása.

A közösségi források csökkenését a Vidékfejlesztési program keretei között a nemzeti társfinanszírozás arányának növekedése némileg pótolhatja – vetik fel a szakértők. A második pillér – vagyis a vidékfejlesztés – esetében a növekvő magyar költségvetési hozzájárulás végül 20 százalékra mérsékli a vágás mértékét. Magyarország számára ugyanakkor veszélyt jelent, hogy a társfinanszírozás 15-ről 30 százalékra való emelkedése többletkiadás a költségvetésnek, amit például a nemzeti támogatások terhére egalizálhatnak.

A tagállamoknak lehetőségük lesz az egyes pillérek közötti forrásátcsoportosításra, legfeljebb 15 százalékos mértékig. További 15 százalékos átcsoportosításra lenne lehetőség az első pillérből a második pillérbe speciális környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzésekre.

Nemzeti stratégia,

általános célok

Az új programozási ciklusban tagállami szintű KAP-stratégiát kell készíteni, amely lefedi az első és a második pillérre vonatkozó támogatásokat, valamint azok hasznosulását egyaránt. A nemzeti stratégiának összhangban kell lennie a Brüsszelben kidolgozott KAP- stratégiai terv általános céljaival. Utóbbiak közt szerepel az okos, rugalmas, diverzifikált agrárszektor kialakítása, az élelmezésbiztonság érdekében megfelelő jövedelem biztosítása a gazdáknak, fokozott piacorientáció és versenyképesség, illetve a gazdák pozíciójának erősítése az értékláncon belül. Fontos cél a környezetvédelmi és klímapolitikai célokhoz való hozzájárulás, a klímaváltozást okozó hatások csökkentése, a fenntartható energiagazdálkodás, a természeti erőforrások fejlesztése és a velük való hatékonyabb gazdálkodás, a biodiverzitás megóvása, az élőhelyek megőrzése, továbbá a színvonalas ökoszisztéma-szolgáltatások. Szintén kiemelt hangsúlyt kap a vidék társadalmi szövetének megerősítése, a fiatalítás az agráriumban, a vidék gazdaságának fejlesztése, a foglalkoztatás, a növekedés és a társadalmi integráció elősegítése a vidéki területeken, az élelmiszer-gazdasággal szemben támasztott társadalmi elvárásoknak való fokozott megfelelés.

Az új szabályozás keretei között az eredményeket évente indikátorok alapján kell mérni, a teljesítést pedig az EU értékeli. A szerzők szerint azonban az indikátorok kijelölése és mértékeinek meghatározása sok gondot okozhat a tagországok számára. Az első és a második pillérre is kiterjedő stratégiai tervkészítési kötelezettség miatt – az egyszerűsítési törekvésekkel ellentétben – növekedni fog a bürokrácia és az EU „zsarolási potenciálja”. Ezért a tárgyalási szakaszban arra kell törekednünk, hogy fontos „szerzett jogainkat” megtartsuk. Például garanciákat kell kapnunk arra, hogy az indikátorok teljesüléséről folyó esetleges viták ne veszélyeztessék a támogatási előlegek októberi kifizetését.

Megszűnő zöldítés

Az EB javaslata alapján a területalapú támogatás igénybevételének előfeltételeként a fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelmények teljesítését várnák el. Eszerint kötelező lenne a nitrátdirektíva, a vízkeretirányelv és a Natura 2000 előírásainak betartása, illetve egyéb, uniós szinten előirányzott gyakorlat megvalósítása. Így például előírnák a termelőknek tápanyag-gazdálkodási terv készítését, vetésforgó alkalmazását. Párhuzamosan viszont a jelenlegi zöldítési rendszer megszűnne.

A mezőgazdasági kisüzemeknél továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a kistermelők az alap-jövedelemtámogatást egyösszegű éves átalánytámogatás formájában igényelhessék.

Fontos cél a generációs megújulás elősegítése is. Következésképp a közvetlen támogatások minimum 2 százalékának megfelelő összeget ezentúl is a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kell fordítani, amit a tagállamok egyrészt kiegészítő támogatás odaítélésével, másrészt vidékfejlesztési támogatás pályáztatásával valósíthatnak meg.

A tervezet szerint ugyanakkor valamelyest csökken a termeléshez kötött támogatások fizetésének lehetősége. A tagállamok KAP-költségvetésük 10 százalékát fordíthatják ilyen szektorok támogatására, illetőleg ezen felül

2 százalékot a fehérjeágazatok segítésére a most alkalmazott 13+2 százalék helyett.

Átmeneti szabályozás jöhet

Az EB tervei szerint a termelők a következő pénzügyi ciklusban is a jelenlegihez hasonló vidékfejlesztési támogatásokra pályázhatnának. Ám a második pillér esetén az EU csökkenti az uniós források arányát, ami maximum 70 százalék lenne a kevésbé fejlett régiókban, s 43 százalék az egyéb térségekben (a mai 85 és 53 százalék helyett). Elvárás lenne, hogy a tagállamok vidékfejlesztési forrásaik minimum 30 százalékát környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzésekre, minimum 5 százalékát a LEADER közösségi fejlesztésekre, maximum 4 százalékát pedig a KAP végrehajtását támogató technikai segítségnyújtási feladatokra fordítsák.

Az EU a jogalkotási terve szerint 2019 májusában szeretne a folyamat végére érni. Az OTP szakértőinek véleménye szerint azonban ez várhatóan késni fog. Az uniós parlamenti választásokra és az új

Európai Bizottság megalakulására tekintettel valószínűleg átmeneti szabályozásra lesz szükség.

Túlléphető támogatásmaximum

Az első pillér esetében az EU továbbra is a támogatások száz százalékát finanszírozza. A közvetlen támogatásoknál viszont a támogatás maximuma üzemenként 100 ezer eurónál van, 60 ezer eurótól pedig degresszivitást kell alkalmazni. Kötelező lesz a bérköltségek és közterheik figyelembevétele, amivel a 100 ezer euró támogatásmaximum túlléphető.

Nézzünk egy példát. Egy gazdaság közvetlen támogatására kalkulált összeg 320 ezer euró. A bérköltségek és közterheik 250 ezer eurót tesznek ki (a nemzeti vagy

regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bevallott éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott érték). A kötelező bérkompenzációként a gazdaságra jutó 320 ezer eurós támogatásból levonják a 250 ezer eurós bért és közterhet, ami 70 ezer eurós támogatási keretet ad. A 70 ezer euróból 60 ezer eurót megkap a gazdaság, ám a fennmaradó 10 ezer eurónak csak a 75 százalékát (feltéve, hogy a tagország nem állapít meg 25 százaléknál magasabb elvont hányadot). Így a gazdaságnak kifizetett közvetlen támogatás összege 317 500 euró.

A társfinanszírozás aránya

30

százalékra emelkedhet

az új KAP keretei között